Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1912

82 Acsay pedig e hatalmas munkájával műveltség- s különösen közoktatás ügyünk történetének valójában csak most épülő palotájához hordott össz< sok értékes anyagot. Másik történeti munkájában, Rónay János Jácint életé-ber Acsay nemcsak történetírói készségéről tesz tanúságot, hanem alapos filo zófiai és esztétikai fölkészültségét is ragyogtatja, miközben Rónaynak író munkásságát ismerteti és értékeli. Ennek az eseményekben változatos s hazafias szolgálatokban gazdag életnek megírásához az anyagot Rónaynak a pannonhalmi főmonostorban őrzött irodalmi hagyatékából, főképen pedig nyolc kötetes Naplótöredékeiből gyűjtötte össze s hősének hű képe mellett plasztikusan rajzolja meg a kort is, melynek Rónay papi és férfias erényei­vel s a nemzeti ügynek hozott áldozataival valóságos hérosza. Rónay (Leitzinger) János Székesfehérvárott született 1814-ben. A gim­názium elvégzése után szülei kívánságára a sz. Benedek-rendbe lépett s ott kapta a Jácint nevet. Pappá szenteltetvén néhány évet még Pannonhalmán töltött a főapáti udvarban, majd Győrbe került líceumi tanárnak. A termé­szetétől fogva csendes, szemlélődő fiatal tanár minden idejét ismereteinek gyarapítására s irodalmi, főkép filozófiai munkálkodásra fordította s e réven már 1847-ben a Magyar T. Társaság levelező tagjainak sorába emelkedik. Békés hivatásából azonban kiragadta a márciusi napok vihara : belesodró­dik az események rohamos áradatába s a nemzeti önállásunkért vívott utolsó héroszi küzdelmünkben mindvégig jelentékeny szerepet játszik. Otthagyja az iskolát, tábori papja lesz a győri nemzetőrségnek s olt­hatatlan tűzzel hirdeti a szabadság igéit. Lelkes kis csapatát mindenüvé el­kíséri és Schwechat alól velük menekül Windischgraetz előrenyomuló hadai elől. Csányi kormánybiztos őt küldi Pestre, hogy jelentse Kossuthnak, hogy Győrt a befagyott vizek miatt a sáncok felől védeni nem lehet, a sereg tehát kénytelen visszavonulni. Kossuth hidegen fogadta a jelentést s néhány közömbös kérdés után elbocsátotta Rónayt. Rónay pár napig még Pesten maradt s Czuczor Gergely lakásán vonta meg magát. Itt értesült róla, hogy Windischgraetz elfoglalta Győrt és az ellenséges had Pest felé siet. Január 5-én Czuczor azzal bocsátotta el magá­tól, hogy nála — mivel őt már keresik — nincs biztonságban, meneküljön tehát és siessen Pannonhalmára. Pannonhalmán hidegen fogadták, az u. n. idegenek helyén nyitottak neki szobát s azonnal közölték vele, hogy a Győrött ápr. 1-én tartott beszédeért várfogság, esetleg halál vár reá, amint már Czuczor is vasban ül Pesten a Riadó-ért. Azonban Balogh Kornél és Kálmán kimentették Zichy Bódog gr. kormánybiztosnál, aki beérte azzal, hogy Rónayt Pannonhalmán szobafogságban tartják. A magyar sereg győzelmének hírére a főapát Bakonybélbe helyezte Rónayt, Győr elfoglalása után pedig a diadalmas magyar kormány köve­telésére szabadonbocsátotta. Rónay Pannonhalmán át először Győrbe ment, ahol halálraítélt rendtársának, Császár Hermannak kegyelmet eszközölt ki,

Next

/
Thumbnails
Contents