Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1912

47 azonban alig fogott hozzá az anyaggyűjtés munkájához, hivatása a pannon­halmi főmonostori perjelségre szólította s így a gimnázium vezetésével történetének megírása is utódjára, Acsay Ferencre szállott. Időközben a val­lás* és közoktatásügyi miniszter is rendeletet adott ki, hogy az ezeréves ünnepre minden gimnázium írja meg a történetét. E rendelet értelmében a győri főgimnázium történetét keletkezésének idejétől, 1626-tól kellett ismer­tetni, ami tetemesen megszaporította a munkát, mert a rendtörténet kereté­ben a győri főgimnázium csak 1802-től foglal helyet, amikor a rend a veze­tését átvette. Acsay mindjárt igazgatósága kezdetén szorgosan hozzáfogott az intézet történetének megírásához. Minthogy a gimnáziumnak csaknem háromszázados története időközönkint a felsőbb, az akadémiai, másrészt meg az elemi oktatással és a tanítóképzéssel is szorosabb kapcsolatban állott, az egész munkát három részre osztotta. Az első rész a gimnáziumnak a történetét, a második rész a gimnáziummal kapcsolatos felsőbb oktatásnak és az akadé­démiának a történetét, a harmadik rész ugyancsak a gimnáziummal kapcso­latos elemi oktatásnak és a tanítóképzőnek a történetét ismertette volna. A III. rész földolgozásról azonban később lemondott, minthogy a gimnázium testéből kiválott és önállósult tanítóképző ugyanabban az időben szintén megírta a maga történetét. Az első részt, a győri kath. főgimnázium törté­netét három részben dolgozta föl, külön ismertetve a jezsuita, az átmeneti és a bencés korszakot. Munkájához készséggel hozzásegítettek rendtársai is. így a kollégium és gimnázium külső történetét teljesen dr. Németh Ambrus írta meg. Ugyancsak ő segédkezett a tanárok és tanulók névsorának össze­állításában, a nevesebb tanulók életrajzának megírásában s a gimnáziummal kapcsolatos konviktus alapításának és szervezetének ismertetésében is. Dr. Németh Ambruson kívül az anyaggyűjtés munkájából még Kuczman (Ke­mény) Fülöp, dr. Teli Anasztáz és Perényi Otmár bencés tanárok is kivették részüket, a műhöz mellékelt két tervrajzot pedig Lendvai Hugó tanár készí­tette. A gimnázium első részének története, az 1626—1773-ig terjedő jezsuita korszak ismertetése a főgimnázium 1895—96-i Értesítőjében jelent meg. A második részt, az átmeneti korszakot (1774 —1802) az 1896—97-iki, a har­madik részt, a bencés korszakot pedig (1802- 1900) az 1900—01 -i Értesítő közölte. A hatalmas, 600 lapra terjedő munka külön lenyomatban is meg­jelent s örökre hirdetni fogja, hogy a győri főgimnázium Győrváros szellemi művelődésének mindenkor a legerősebb. középpontja volt s tisztes múltja ugyanezt a szerepet biztosítja neki a jövőre is. — Ugyanebben az időben dr. Németh Ambrus a győri királyi tudomány-akadémia történetét írta meg, mely 1897—1905 között három részben jelent meg a főgimnázium Értesítő­jében s külön lenyomatban is és szervesen fűződik Acsay munkájához. Alig fejezte be a győri főgimnázium történetét, azonnal újabb munkához látott. A pannonhalmi sz. Benedek-rend egy tüneményes alakjának, Rónay Jácint Jánosnak az életírásához fogott, akinek élete bár csak epizódszerűleg

Next

/
Thumbnails
Contents