Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1912

39 letes megemlékezése jeléül koszorút helyezett. Ugyancsak küldöttségileg vett részt a Kisfaludy-testvérek Téten fölállított emlékének leleplezésén is. Bőségesen kivette részét abban az ünneplésben is, melyet Győr szab. kir. város Révai Miklós halálának s Kovács Pál születésének századik évfordulóján rendezett. Ez utóbbi ünnepeknek előkészítésében, rendezésében, sikerében Acsaynak óriási része volt. Az ifjúság értelmi nevelésében kifejtett munkásságát méltatva — ha csak pár szóval is — meg kell emlékeznünk azokról a nagyszabású megnyitó-beszédekről, melyeket a tanári kar megalakuló értekezletein tartott. Minden egyes beszéde a tudós tanárnak, a lelkes pedagógusnak, a rátermett vezérnek megnyilatkozása. Ezeken az értekezleteken rendesen egy-egy pedagógiai vezéreszmét fejtegetett s éles logikával mutatott rá, mennyiben gyümölcsöztethető az gyakorlatilag az ifjúság képzésében. E megnyitói közül különösen értékesek azok, amelyekben felszínen forgó pedagógiai kérdéseket boncolgat, mint a vallás-erkölcsi nevelésről, a szemléltető és gyakorlati tanításról, a művészi oktatásról, az egységes magyar-nyelvi oktatásról s az érettségi vizsgálatok reformjáról tartott klasszikus beszédei. Pedagógiai tudásának s az ifjúság minden ügyéért való őszinte lelkesedének tanújelét adta a tankerületi igazgatói értekezleteken is, ahol úgyszólván minden fölmerült kérdéshez hozzászólott s az érettségi vizsgálatok reformjára s a vidékre, főkép a fővárosba tanulmányi kirándulásra menő ifjúság kellő elszállásolására és felügyeletére vonatkozó talpraesett indítványokat tett. Figyelmének, érdeklődésének legfőbb tárgya azonban mindvégig az iskola rendes munkája volt. Gyakran, úgyszólván mindennap látogatta az előadásokat, hogy tanítványainak szorgalmáról és előhaladásáról meggyőződjék és munkakedvüket atyai jótanácsaival, elismeréssel, dicsérettel — s ha kellett — korholással is fokozza. Ezek a sűrű látogatások arra képesítették, hogy az intézet minden tanulóját nemcsak névszerint ismerte, hanem mindegyiknek szellemi képességéről, egyéni hajlamairól is tiszta képet tudott magának alkotni. A tanítás munkájából is kivette részét, amennyiben kezdetben a magyar irodalom-történetnek, később a bölcseletnek előadását vállalta a VIII. osztályban. S hogy tanítványainak egészséges szelleme egészséges testben is fejlődhessék, nem kerülte el figyelmét a testi nevelésnek nagy fontossága sem. E téren azonban az iskola részéről általánosságban beérte azzal, ha tanítványaival a rendes tanórákon tervszerű, a test minden izmát arányosan és fokozatosan foglalkoztató gyakorlatokat végeztet. Emellett kieszközölte, hogy téli időben a győrszigeti korcsolyapályát jelentéktelenül csekély díj lefizetése mellett minden tanuló használhassa s amennyire a körülmények engedték, a rendes tornaórákat is a jégpályán tarthassa meg. Egyébként nem volt híve semmiféle sport bravúros üzésének. Sokkal szívesebben látta, ha tanítványai a szabad természet ölén játszadozva vagy sétálva jól érzik magukat. Testi ügyességüket és edzettségüket minden iskolai év végén