Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1912

7 feléjök, hamarosan feledtette velük a szülői háztól való megválás kese­rűségét. Az első napokat uj otthonuk nevezetességeinek megtekintésére fordí­tották. Megihletődve járták be a „Szenthegy" ormait, ahol úgyszólván min­den talpalattnyi föld nemzetünk nagy múltjához fűződő egy-egy szent ereklye. A honfoglaló Árpád a bánhidai győzelem után innen tekintett szét gyönyör­ködve az új haza szép téréin, innen indult meg az üdvözítő hit terjesztésé­nek és a békés polgáriasításnak apostoli munkája hazánkban. A szent haj­dan sokszor itt találta első apostoli királyunkat, szent Istvánt, aki fáradalmai után szívesen meg-megtért ide pihenni s szent Imre herceget, kinek angyal­tiszta lelke átverődik a századokon s örök ideálként lebeg a keresztény magyar ifjúság előtt. Itt jártak valamikor szent László, a kolostor híres könyv­tárának megalapítója, Könyves Kálmán, a pannonhegyi iskola istápolója, az igazságos Mátyás, a tudományok és művészetek kedvelője. A nagy Uriás apát itt adta át a kolostor egész pénzkészletét a tatárok elől Trau vára felé menekülő szerencsétlen IV. Béla királynak. Az árpádkori sziklatemplom hatal­mas ivezetei alatt bizonyára megelevenült előttük szent Anasztáz-Asztrik­nak, sz. Mórnak, a szentéletü Sebestyénnek s az első bencés szerzeteseknek nemes alakja, kik kereszttel a kezükben először vitték meg a pogány magyar­nak az evangéliumi hit világosságát. S míg lelkük a nagy mult dicső emlékein merengett, tekintetük alig tudott betelni az eléjük táruló festői táj elragadó szépségeivel. A Kárpátok-, Vértesek- és a Bakonyövezte Kis Magyar Alföld déli részén körülbelül négyszáz méter magasságban emelkedő domb­tetőn ugyanis mint valami királyi széken lebeg az ős monostor az alatta elterülő sikság felett s minden irányban beláthatatlanul messze távlatokat nyújt a szemlélő szemnek. Közben-közben nagyobb sétákat is tettek a vár alatt messze húzódó erdőségekben s József, ki igen szerette a természetet, örömmel tapasztalta, hogy Esztergom elhagyott szép vidékeért Pannonhalma bájos fekvése és gyönyörű környéke bőséges kárpótlást nyújt neki. A beöltözés szeptember 8-ára, Kisasszony-napjára volt kitűzve. Ezt megelőzőleg a jelöltek három napi lelkigyakorlatot tartottak. Az ujoncmester több elmélkedés során megismertette velük a szerzetesi hivatást, melyre az isteni kegyelem kiválasztotta őket s leplezetlenül feltárta előttük a nehéz feladatokat, melyeket majd meg kell oldaniok, a megpróbáltatásokat, melyeket hősiesen kell majd megállaniok, de megsejttette velük azt a boldogító örömet is, mely az Istent szívből szerető szerzeteseknek jut osztályrészül. így elkészülve a nagy napra, szept. 8-án magukra öltötték szent Benedek ruháját s a kereszt­nevök mellé valamennyien új nevet kaptak, hogy levetkezve a régi embert, új embert öltsenek s egyedül Istennek tetsző életet éljenek annak a szentnek hat­hatós pártfogása alatt, akinek a nevét mostantól fogva viselik. József Xaveri szent Ferencnek, India apostolának nevét kapta szerzetesi névül s e névnek, vala­mint a magára öltött szerzetesi ruhának élete feddhetetlenségével és derék munkájával mindvégig csak tiszteletet, elismerést és dicsőséget szerzett.

Next

/
Thumbnails
Contents