Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
39 megegyeznek .Schubertéivel, a legnagyobb eltérés köztük alig halad meg 300 métert, úgy hogy földünk tengelyeit tehát mintegy 5 ezredrész percent pontosságra ismerjük. Ha a föld egyenlítőjét körnek akarjuk venni, akkor Clarké szerint a föld félátmérője a = 6,378,249 m., sarktengelye pedig b = 6,356,515 m. Fischer összevetve minden ingahosszmérési adatot, szigorú számítás alapján azt találta, hogy a föld egyenlítői félátmérője 6,378,338 m., a sarktengely pedig 6,356,230 m. 10 3 Ha a földet gömbnek vesszük, akkor a számítás azt mutatja, hogy a föld félátmérője Clarké szerint 6,370,894 m., Schubert szerint 6,371,037 m. és Fischer szerint 6,370,960 m. Az eltérés ezen három számadat között nem haladja meg a 150 métert úgy, hogy azt lehet mondani, hogy a föld félátmérője 50 öl pontosságra ismeretes, ami nagy haladást mutat, különösen ha összehasonlítást teszünk azon adatok között, melyek a különböző időkben Aristoteles óta a föld félátmérőjére nézve léteztek. Aristoteles szerint Archimedes „ Eratosthenes Poseidonios „ Picard (1670) Delambre (1800) „ Airy (1830) Bessel (1841) Schubert (1859) „ Fischer (1868) „ Clarké (1878) R = 10,976,000 méter. „ = 8,231,000 „ „ = 6,859,000 „ = 6,584,000 „ „ = 6,375,095 „ „ = 6,369,284 „ „ = 6,370,380 „ „ = 6,370,283 „ „ = 6,371,037 „ = 6,370,960 „ „ = 6,370,894 „ Tehát míg eleinte milliókban, azután százezrekben, utóbb ezrekben, most már csak száz vagy annál is kevesebb méterben különböznek egymástól a radiusra vonatkozó adatok. A fokmérések és ingakísérletek eredményeiből meg lehet határozni a föld nagyságát, ha oly gömbnek tekintjük, melynek alakja legjobban hasonlít a forgási szferoidhoz, mert szabályos matematikai alakja nincs, mint már az eddigiekből is kitűnt ; valóságos alakja szerint pedig még eddig nem lehet a nagyságát megállapítani, mivel arra nézve nem elégségesek még az eddigi mérések és mindenféle kísérletek. Itt tehát olyan tere van a tudománynak, melyen vállvetve kell dolgozni s még számos emberöltőn át sok száz embernek kell rászentelnie fáradtságát a föld legkülönbözőbb pontjain teendő vizsgálatokra, míg majd el lehet mondani, hogy a kérdés teljesen meg van fejtve. „Ma, — úgymond br. Eötvös Lóránd — mikor a legmegbízhatóbb fokmérések eredményeinek egybevetése kétségtelen bizonyossággal megmutatta, hogy a különböző meridián-vonalak görbülete nem egyenlő, tehát a föld nem szigorúan forgási test : minden meridián-ív megmérése különös érdeket nyer.
