Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
66 hogy minden víztükör, tehát a pohárban levő is, egy gömbfelületi részt alkot és pedig azon gömbsüveg annál domborúbb lesz, minél kisebb a sugár. Tehát a mélyebben fekvő vízfelület az edényben kisebb gömb része gyanánt fog feltűnni, mint egy relative magasabban levő ponton. Ama helyre tehát több vizet kell önteni, mint erre, mert a mélyebb helyen a víz az edény falaitól visszahúzódik s egy kisebb gömb süvege gyanánt feldudorodik, mivel a föld központjához közelebb esik, mint az ellenkező esetben. 8 0 Nevezetes természettudós volt a XIII. században Vincentius Bellovacensis is, ki szintén síkra szállott a föld gömbalakúsága mellett s általában ebben a korban már a műveltebbek mind ezen nézethez csatlakoztak, mert különben nem is érthették volna meg Dante költeményeit kortársai. A skolasztikus tudósok nyugati Európa tudományosságát keleti Európáéval kapcsolták össze s ez nagy érdemük volt; különösen a zsidók voltak azok, a kik az arab nyelvet értették s azért Német- és Spanyolországban számos művelt zsidót bíztak meg, hogy a görög írók műveit arab nyelvből latinra fordítsák. így lőnek lefordítva Aristoteles, Hipparchos, Ptolemaeus stb. művei zsidók által. A klasszikus nyelvek ismerete után az európai tudósok megismerkedhettek az eredeti forrásokkal s most már könnyebb volt a haladás. A XIV. századnak nevezetes tudósa volt Kusa Miklós bíboros, ki a középkor vége felé a régi eszméknek az ujakkal való összeegyeztetését kísérlette meg. Midőn e célból az ó-kor íróinak műveiből indul ki, számos feledésbe ment eszmét elevenít fel, melyek az ó-kor lefolyta óta mintegy elrejtőztek. A csillagászatban igen nevezetes rendszert állított fel a bolygókra nézve, mely a geocentrikus és a heliocentrikus elméletet egymással bizonyos mértékben kiegyeztetni törekszik. Nem tudott ugyan még kibontakozni a Ptolemaeus-féle rendszer nézeteiből, de ő volt az első, ki a roskadozó épületet alapjaiban megingatta, midőn kimondotta, hogy a föld is olyan csillag, mint a többi égi test. Fényét és melegségét más csillagoktól kapja; kisebb a napnál és nagyobb a holdnál, mint ezt a fogyatkozások idején tapasztaljuk. A föld, mint a többi csillag is, gömbalaku. Az ellenlábasok szerinte nem okoznak semmi nehézséget, mert a mi azok számára tetőpont, az ránk nézve talppont. Kusa nézetei az akkoriban még általánosan érvényes Aristoteles-féle nézetekkel éles ellentétben voltak. Ebből érthető csak meg, hogy miért hangzottak el Kusa nézetei majdnem nyomtalanul s miért kellett Galileinek újra küzdelmet kiállania az Aristotelismussal, míg végre nyoma veszett. Erre nézve jellemző Tycho de Brahe mondása, mellyel Kusa után 100 évvel a Kopernikus-féle elmélet ellen fellépett, mondván : „A föld egy tunya, nehéz, mozgásra alkalmatlan tömeg, hogy csinálhat belőle Kopernikus csillagot, melyet a lebegő égben körülvezetni akar?" 8 1
