Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911

23 terjedt el. „Midőn az emberek a bűnbeesés után toronyépítéssel foglalkoztak és ekkor gyakran volt alkalmuk a csillagokat szemlélni, arra a téves gondolatra jutottak, hogy az ég gömbölyű. Minthogy azonban a hely, a hol a tornyot építették, Babyloniában volt, joggal feltehető, hogy ez az eszme a kaldeusoknál szülemlett meg. Azért is először az Ábrahám törzséhez tartozó kaldeusok találták ki ezen barbár gömbelméletet és az egyptomiakkal is közölték. Ezek pedig tovább terjesztették, míg végre eljutott a görög filozofusokhoz, a kik Egyptomban tartózkodtak, mint Pythagoras-, Platon-, knidosi Eudoxoshoz." A föld gömbalakusága ellen csak egyetlen egyszer hoz fel pozitív bizonyítékot és pedig ott, hol az éghajlatokról beszél. Hivatkozik ugyanis arra, hogy lapos föld mellett az embernek árnyéka északra magasabb földrajzi szélesség alatt minden éghajlatra nézve egy féllábbal növekszik. Egyébként világrendszerének megalkotásában teljesen a szentírásra hivatkozik, mert, azt mondja, Mózes a Sinai-hegyen azt a parancsot kapta Istentől, hogy a szövetség sátorát ezen világ alkotása szerint készítse el (

tùtto; toQ xócaou). A föld, szerinte, hosszúkás alakú és szilárd alapon áll. Isten az ég végeit a föld végeivel kapcsolta össze, mert az előbbit az utóbbira támasztotta és az ég két hosszabb oldalát fenn a magasban hosszirányában meghajlította. Szélességben azonban az ég végeit felülről lefelé falként összekapcsolta. „Hogyha tehát, úgymond, a földre erősítette az Úr az eget, nem világos-e ebből, hogy ház alakjára végeit a föld végeivel összekötötte ? Mert az a feltevés, hogy a földre erősítette s azzal összekötötte az eget, semmikép sem egyeztethető össze gömbbel."

6

5 A föld tehát hosszúkás négyszög s még a hosszúságát és szélességét is meghatározza, mert, szerinte, a föld a szövetség sátorában levő asztalnak méretei szerint vari alkotva. A hosszúság és szélesség közti viszony = 2:1, mert azon asztalnak hossza 2 könyök, szélessége pedig 1 (Exod. 25, 23. 37, 10.). Az utazók adataiból még szám szerint is adja az értékeket, nevezetesen a hosszúságra 400 statiot, a szélességre 200-at. A földet az óceán veszi körül s azontúl van a paradicsom, hova az ember nem juthat. Északra a Tanais, délre pedig a Nilus két részre osztja a földet. A nyugati részt ismét a földközi tenger vágja ketté, melytől északra Európa, délre Afrika terül el, keleten pedig Ázsia foglal helyet. Kosmas kortársa, Gazai Procopius szintén tagadta a föld gömbalakuságát és ennek következtében forgó mozgását is. Mert ha az ég nem gömb, akkor nem is foroghat (si Se u.ri c<paTpa xadéaTuxsv, oüSs xívriSaiv iyzi xai tt,v xúxXta çopâv). Ez az ég pedig a felső és alsó égi viz között van megerősítve, miként a föld (èv us<7ü> Si tôv ùSdcTwv èffTripucTai, xx\>á"p r, -pi, tó üScop ávs^wv jrcsp aùrôv èv àxivr,'rw —íj azínzi) és ez, t. i. a föld, az ég alatt van elhelyezve, de úgy, hogy azért a két viz közé is kerül. A részek tehát így következnek egymásután: viz, ég, föld, alsó égi viz. Ebben a vizben úszik a föld, az oIxojtívy], vagyis lakható föld, mely tökéletesen a vizbe van merülve s nincs