Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911

16 mint a hagyma hártyái. Ezen Ptolemaeus-féle hasonlat egész keleten jellem­zővé vált. A föld átmérője 2167 1 4/ 2 2 parasanga. 8 7 Abulfeda 3 8 ugyanazon időben egy igen fontos következtetést vont a föld gömbalakjából, mely még a képzett portugál hajósok előtt is homályos volt a felfedezések idejében. Azt mondotta ugyanis, hogy ha két ember, az egyik keletre, a másik nyugatra, a föld körül megy és kiindulási pontjuknál találkoznak ismét, akkor az egyik a naptár szerint egy nappal előbbre, a másik pedig egy nappal hátrább lesz, vagyis az időszámítási különbség két teljes napot ád. Magelhaensnek hajóstársai az 1522-ben ténnyé vált hasonló esetet nem tudták sehogy sem megmagyarázni. A XIII. században egy Kazwíni 3 9 nevü tudós perzsa összeállította a kosmosról szóló adatokat. Habár ő határozottan a föld gömbalakusága mel­lett szól, meghatározása mégsem oly helyes, mint az előbb már idézett tudósoké és okadatolása is hiányosabb. Ámbár ő is felhozza az északi lát­határon egyidejűleg eltűnő és a délin feltűnő csillagokat, melyek az észak­ról délfelé utazónak tűnnek fel, de ezen okot csaknem utolsó helyre teszi, 40 előtte nyomósabbak a kevésbbé fontosak, így az, hogy egy keleten és nyu­nyugaton észlelt holdfogyatkozás nem áll be egyidejűleg ; hogy a földfelü­let minden pontja az égtől egyenlő távolságra van ; azt is felhozza, hogy az ember minden körülmény között az égboltozatnak csak felét látja. Azt tartotta, hogy a lakható föld igen csekély terjedelmű, mit ezen ábra is feltüntethet: Jel­lemző ezen kifejezés „nyu­gat kárpitja", 4 1 mert „a nyu­gati égtáj felé való jutást az egész földet körülvevő óceán hullámainak erős összecsapása és nagy sötétsége megakadá­lyozza". Szól a régieknek a föld alakjára vonatkozó néze­teiről. Egyik, úgymond, azt mondja : a föld mind a négy irányban, kelet, nyugat, észak és dél felé egyenlően van ki­terjesztve, egy másik meg, hogy pajzsalaku, mert ha nem volna ilyen, épület nem áll­hatna meg rajta és senki sem járhatna rajta. Mások ismét azt tartják, hogy féldobalaku. Ismét mások azon meggyőződésre jutottak, hogy félgömbhöz hasonlít. 4* A földet nyugalmi állásban egy alatta levő test tartja, melynek az a tulajdonsága, hogy fölfelé emelkedik s így a földnek lesülyedését meg­akadályozza. Ez a hipotézis bizonyosan a régi indiai mithologia emléke.

Next

/
Thumbnails
Contents