Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
12 Klaudios Ptolemaeus (129—141. Kr. u.) Mz-^óú:/) ctúvt «a; cimü 13 könyvből álló munkájában adja elő csillagászati s földrajzi nézeteit és oly nagy volt a tekintélye az ő rendszerének, hogy egészen az új-korig úgyszólván egyedül állott. Rendszerét azonban, mint maga is mondja, a Marinostól lerakott alapon építette tovább, mely minden hibájával együtt a régi földrajzi tudomány főforrásának tekinthető. Szerinte a mindenség központjában a mozdulatlan föld foglal helyet, melyen a viz és a levegő három rétege van ; a levegőn felül van a tüz, melynek sugarait az égi testek a földre sugározzák. Az elemek világa a föld, viz, levegő és tüz. Ezek után következnek a bolygók egei vagy kristálygömbhéja, melyen a bolygó mozog. Hogy a bolygó előre vagy hátramenését, északra és délre való elhajlását valamiképen megmagyarázhassa, fölvette, hogy midőn a bolygó az ő gömbhéján körfutását végzi, ugyanakkor egy kis kör (epyciclus) körzetén is kering. Ezek rendszerének főbb vonásai. A mi már most a föld nagyságára vonatkozó adatait illeti, ő is csak 180,000 stádiumnak vette a föld kerületét, tehát egy fok nagyságát 500 stádiumnak. Általában Poseidoniost követte a nagyság fölvételében s azért a helyek fekvését, különösen a hosszúságra nézve, nagyon hibásan határozta meg. A föld kerületének s egy fok nagyságának a meghatározásában azonban ő s legközelebbi elődei más eljárást használtak, mint Eratosthenes. Diopter segítségével ugyanis két állócsillagot kerestek fel, melyek egy foknyi távolságra voltak egymástól, azután meg a földön kerestek két helyet, melyeknek tetőpontjait tették ama csillagok s mindkettőnek a távolságát meghatározták. Minthogy pedig egy-egy fokra 500 stádiumot kaptak, a föld egész kerületére 180,000 stádiumot nyertek. A lakott föld hoszszát 72,000, szélességét pedig 40,000 stádiumra becsülte s egészen úgy járt el a legszélsőbb délkörök felvételében, mint Marinos, csakhogy azt mondotta, hogy a keleti délkör az Alexandrián át húzott délkörtől 119^2 °-ra, a nyugati pedig 66 1l 2°-ra van, következőleg a két szélső délkör távolsága 180° vagyis fél földkerület, egy fokra 500 stádiumot véve, tehát a hosszúság 180 X 500 = 90,000 stádium. Ez lenne tehát a föld hossza az egyenlítőn mérve, de célszerűbb, úgymond, a hosszúságot a Rhoduson átvonuló párhuzamos körön mérni, mert ez az ismert földet épen a középen vágja. Ez pedig az egyenlítőtől 36°-ra van, tehát ama 180°-ból 36-ot le kell vonni, hogy az ismert föld hosszát megkapjuk és így 144° jön ki, vagy 144 X 500 = 72,000 stádium. A lakott föld szélességét pedig így számítja ki : A déli határ azon párhuzamos kör, mely az egyenlítőtől \6 b/ 1 2°-ra van, az északi határt pedig a Thülen átvonuló párhuzamos kör teszi, mely 63°-ra fekszik az egyenlítőtől ; a kettőnek távolsága tehát 79 5/i2°> v agy kerek számban 80°, mely 80 X 500 = 40,000 stádium. 1 9 A rómaiak földrajzi tudományukat legnagyobb részben a görögöktől kölcsönözték s általában igen kevés azok száma, kik ezt a tudományt figyelemre méltatták. Pomponius Mela (40. körül Kr. u.) a földet gömbölyűnek tartotta, azon-
