Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
10 ben igen nagyra becsülték, később meg nagyon is kicsinyre vették. A legrégibb filozofusok egyáltalán nem vettek fel semmiféle abszolút nagyságot, hanem csak a többi égitesthez való viszonyát állapították meg. Általában nem tartották valami nagynak a földet, Platon idejétől kezdve meg ismét igen nagynak gondolták. Maga Platon is nagy kerületet vett fel s azt hitte, hogy az általunk lakott föld Phasis és Herkules oszlopai között csak igen kicsiny része az egész földnek, melyen kivül még sok más lakott föld lehet. Knidosi Eudoxos szerint a föld négyszer oly hosszú, mint széles. Herodotos az első, kinek munkáiból a föld nagyságára lehet következtetni. Szerinte a korongalakú föld hossza mintegy 37—40,000 stádium (3,26.4, 181.2,6.). A földgömbnek tulajdonképeni kerületéről csak a Kr. e. IV. század közepétől kezdve van szó, midőn már a föld gömbölyű volta általános nézetté vált. Aristoteles szerint a föld kerülete 400,000 stádium. Az általunk lakott kontinenst hosszabbnak tartja, mint szélesnek, épen úgy, min Eudoxos és pedig hossza 70,000, szélessége 40,000 stádium. 1 6 Archimedes szerint a kerület 300,000 stádium. Erre a nagyságra pedig a következőleg jutottak. Lysimachia városának tetőpontján a sárkány, Syené tetőpontján pedig a rák van, e két csillag között levő távolság a gnomon szerint a nevezett városok délkörének Vis"része, mindkettő azonban 20,000 stádiumra van egymástól, tehát a föld kerülete 15X20,000 = 300,000 stádium. Dikaiarchos szerint a lakott föld 17 S-szer hosszabb, mint széles, de közelebbi meghatározást nem ad. Az egész ó-kornak legnagyobb csillagásza, Hipparchos (160—125.) általában az általa ócsárolt Eratosthenes rendszerét követi, különösen ami a földméréseket illeti. A föld kerületét annyira becsülte, mint Eratosthenes Strabon szerint, de Plinius 1 7 szerint a 252,000 stádiumhoz még 25,000 stádiumot csatolt s így tehát a föld legnagyobb körét 277,000 stádiumra vette. Valószínűleg azért tette ezt, mert a 300,000 stádiumot nagynak, a 252,000 stádiumot pedig kicsinynek gondolta s így a középutat választotta. A lakott föld hosszát 70,000, szélességét 37,000 stádiumnyinak tartotta. Főérdeme, hogy a földrajzot szorosabb kapcsolatba hozta a csillagászattal. Strabon (I. sz. Kr. e.) földrajzi rendszere lényegében megegyezik Eratosthenesével, de egyes pontokban eltér tőle. Ő is azt tartja, hogy a föld gömdölyü, mert minden nehéz test a központ felé törekszik. Az egyenlítő a földet két egyenlő részre osztja, egy délire és egy északira. A föld nagyságára vonatkozólag kevés eltéréssel Eratosthenes és Hipparchoshoz csatlakozik. A lakott föld hossza 70,000, szélessége pedig 29,300, vagy kerek számban 30,000 stádium. Poseidoniosról (I. sz. K. e.) azt mondják, hogy kétféle meghatározása is volt a föld nagyságára vonatkozólag. Először Eratostheneshez közeledett, amennyiben a föld kerületét 240,000 stádiumnak vette ; később azonban, valószínűleg, mikor már a gnomonnal pontosabb méréseket tudtak eszközölni s azt találták, hogy Rhodos és Alexandria között a távolság nem 5000,
