Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1910

4 rázat szerint nem állott másból, mint a templomban látható szoboralakok testtartásának minél hűbb utánzásából. Említenem sem kell, hogy a szép műemléknek és rajta látható alakoknak gyakori nézése és éles megfigyelése nem maradt hatás nélkül lelkében. Elemi iskoláit s gimnáziumi tanulmányait is nagyobbára otthon végezte, csak az I. osztályban járt mint cserefiu Trencsénben, hogy a tót nyelvet elsajátítsa s a IV-ikben Tatán, hogy a magyar nyelvben tökéletesen jártas legyen, azt folyékonyan beszélhesse. így már gyermekkorában három nyelven beszélt : magyarul, németül és tótul. Az eleveneszü fiu az iskolában mindig nagyon jó tanuló volt, az osztályzat szerint mindig az „eminensek" között foglalt helyet; könnyű fölfogása mellett szorgalma sem volt kisebb, mert nemcsak föladatait végezte el alaposan, hanem azonkívül privát buzgóságból is sokat tett, olvasott; ezen korban különösen a klasszikus irókat kedvelte, belőlük egész könyveket tanult be s ilyen uton-módon magát a latin nyelvben annyira tökéletesítette, hogy mint VI. osztályú tanuló, latin költeményeivel egy füzetet irt tele, mely maiglan is fönmaradt és a pozsonyi múzeumnak becses ereklyéje. A papi és tanári pálya iránt érzett hivatásánál fogva, a Vl-ik osztály sikeres befejezése után, abbeli hő vágya, hogy a szent Benedek-rendbe juthasson, beteljesedett. Ekkor elhagyja a szülői házat, 15 éves korában Pannonhalmára utazik, hogy a próbaévet kitöltse. Mint noviczius látta a magyar irodalom fáradhatatlan vezérét, Kazinczy Ferenczet, ki barátjának, Guzmics Izidornak látogatására jött Pannonhalmára és hallotta az ezen alkalommal mondott hazafias beszédeket, melyek mint Fraknói mondja: „A pozsonyi német polgár fiának lelkében termő talajra találtak." További tanulmányait, még pedig a filozofiai szakot szokás szerint Győrött tanulta két évig, a többi, tanári hivatásához szükséges részt, a paedagogiumot pedig Bakonybélben. A világ zajától távol, szent Gellértnek egykori kedves lakóhelyén, az erdős bérczektől környezett völgyben épült kolostorban nagyon jól érezte magát, kedve szerint tanulhatott, nem zavarta senki, semmi. S tanulmányaiból bőven kivette a részét. Otthon föladatát végezte pontosan, kint pedig a bájos természet szemlélésében, gyönyörködtető változatosságában merült el. Sétái, kisebb-nagyobb kirándulásai majd mind megannyi tanulmányi utak voltak, melyeken a természet három országába : állat-, növény- és ásványországba tartozó egyedek, vagy a hegyek kőzeteibe beletemetett, megkövesedett őslények maradványai után kutatott. Itt kedvelte meg búvárkodásai közben a szép természetet, itt, főleg a sok anyagot adó geologiát. Máskor meg, mikor a zord időjárás vagy egyéb okok miatt sétálni nem mehetett, rajzolt vagy festett. Későbbi tanulmányai alatt nagy hasznát vette ezeknek. A bakonybéli paedagogiumi tanulmányt vizsgálat fejezte be, melyet Rómer kiváló sikerrel tett le s ezzel elnyerte a tanításra való szabadságot. Utána Pannonhalmára került, hol a négy évi theologiát hallgatta. Volt tanárai közül különösen hárman voltak Rómer Flóris egész életére, jövőbeli munkásságára nagy befolyással ; egyik volt Maár Bonifácz, győri