Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

92 sóhajt fel ínég egy Renan is, hogy a kolostorok eltörlésével a legkivá­lóbb jellemképző helyek tűnnek el az emberi társadalomból. (Montalem­bert.) Nagyon találóan mondja Berzeviczy Albert Itália cz. müvében, hogy a középkorban is voltak bűnösök, de bűneiket levezekelték zarán­doklással, vagy nemes cselekedettel; a modern bűnösök Amerikába szöknek s ott élik világukat, mert leikökben nincs vallásosság. De e kiváló jellemek ép oly döntő hatással voltak hazánk magán, társadalmi viszonyainak átalakítására is. A hagyományok szerint a csa­ládi élet elég tiszta volt az egynejüségben, de a keresztény vallás még fenségesebbé tette a maga nemes felfogásával. Az anyagi művelődés­ben is elég magasan álltak s mint nyelvünk kétségtelenné teszi, ismer­tek sok ipart, ismerték a földmívelést is, de jobbára szolgáikkal művel­tették, hisz maguk folytonos, rablókalandozásban töltötték idejöket. Midőn e hazát elfoglalták, jó részét még erdő borította, egyes részeit mocsarak éktelenítettek. A betelepülő benczések, mint mindenütt, itt is először az erdők irtásához fogtak, s a legelső benczés-klastromok : a pannonhalmi, a bakonybéli, a zalavári stb. erdők közepén voltak, s itt láthatjuk legjobban, hogy mily nagy munkát kellett végezniök a szer­zeteseknek. Legelőször is fejszét, baltát, fürészt kellett fogniok, hogy az erdőt kiirtsák, lakásra, művelésre alkalmassá tegyék. Majd megépí­ték előbb kezdetleges, később állandóbb lakóhelyüket, a kápolnával együtt, mert imádság és munka közt oszlik meg idejök, mindkettő a léleknek legszükségesebb tápláléka lévén. A munka szerzi meg a min­dennapi eledelt, a mely azonban csak a legszükségesebbre szorítkozik, a fölöslegeset a szegényeknek adják, a kik az ő szemökben Krisztus helyettesei. Egész természetesen gyülekezik köréjök a még pogány magyar, s kezdi megbecsülni a munkát, a melyet azelőtt megvetett ; kezdi megbecsülni az imádságot, amely azelőtt oly kevéssé fakadt lel­kéből. Mily meglepő ellentétet kellett tapasztalnia, ha saját papját ez egyszerű szerzetesekkel és szertartásaikkal öszevetette ! Ezek nem mu­tattak be véres áldozatokat, — vérnélküli áldozatot mutattak be, benső áhítattal, minden nagyobb zaj nélkül. Megszűnt a sok istenség, csak egy Istent volt szabad imádni: ez pedig a boszúállást bűnnek mondta, a megbocsátást kötelességnek parancsolta. Ök neki szabadították érzéki vágyaikat, ezek a leghatározottabban kikeltek ellenök, s ők maguk az önfeláldozás és önmegtagadás bámulatos példáit mutatták nekik. így vonult el leikök előtt az erényeknek egész lánczolata, amilyenekről

Next

/
Thumbnails
Contents