Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

65 Bresztyenszky nemes törekvését mutatja már az is, hogy az alig 28 éves fiatal tanár, egy évvel a doktorátus megszerzése után, 1814-ben már a nagyváradi akadémiához pályázik tanári állás elnyerése végett! Ezen pályázat még el sem volt intézve, midőn Paintner főigazgató, exjezsuita, aki eddig nem valami jó viszonyban volt a szent-Benedek-renddel

1 — most, hogy a megváltozott és jóra fordult viszonyt megerősítse, már 1814. márc. végén megbízza Bresztyenszkyt a győri akadémián Branischa Józsefnek, a mathematika professzorának, helyettesítésével, kit akkor részleges gutaütés ért. Sőt mivel Branischa állapota nem javult, Paintner, a főapát beleegyezésével, a Helytartó Tanácsnak is ajánlotta, hogy az bizza meg Bresztyenszkyt az 1814—15-ik tanévben a helyettesítéssel. A Helytartó Tanács helyben is hagyta az ügyet, s így Bresztyenszky már 1814-ben — 28 éves korában — akadémiai tanár volt! Branischa azonban már nem tért többé vissza a kathedrára, állapota mindegyre rosszabbra fordult, úgy hogy 1815. julius hó 30-án elköltözött az élők sorából. Ekkor Paintner főigazgató ki már előbb visszavonatta Bresztyenszkyvel pályázatát a nagyváradi akadémiai tanszékre és a főapáttal is, ki némi nehézségeket tett, elintézte az ügyet, — Bresztyenszky rendes tanárrá való kinevezését ajánlotta a Helytartó Tanácsnak, amely kinevezés 1815. okt. 11-én (28235 szám alatt) meg is érkezett. Bresztyenszky, mint rendes tanár, előadásait a következő hónap elején (november 1-én) meg is kezdette. így tehát előbb lett rendes tanárrá is, mint akármelyik másik bencés rendtag akár a győri, akár a pozsonyi akadémián. Mert Győrött a főapáttól kinevezett első bencés akadémiai tanár Pendl Alajos, a hittan tanára volt, de csak 1819-ben,

2 míg Pozsonyban Rosenich Lukács Jakab a történelem rendes tanára volt, de csak 1817. ápr. 1-én nyerte el kinevezését.'

1 így tehát Bresztyenszky Adalbert volt az első bencés akadémiai tanár. Ez annál nagyobb kitüntetés volt reá nézve, mivel saját erejéből küzdötte fel magát a tudomány terén elérhető legmagasabb tanári kathedrára. Kitűnő előadásaival és tudományával tette magát figyelmessé Paintner főigazgató előtt, akinek kinevezése körül kifejtett nagy befolyását Bresztyenszky úgy hálálta meg, hogy egyik müvét (1. alább) neki ajánlotta. S Bresztyenszkyben sem a főigazgató, sem a társadalom, sem tanítványai nem csalódtak. Megfelelt a beléje helyezett bizalomnak. Tudós volt, akinek akkoriban nagy volt a hire, és Magyarországon kívül is ismerték működését. Tanársága alatt nagy irodalmi működést fejtett ki, melyben úgy tudománya, mint tanítványai iránt való őszinte szeretete 1 Mindenféle kifogásokat tett a rend ellen a tanügy terén. V. ö. Acsay F.: A győri bencés főgimn. története, III. r. 422. és köv. II. * Ezekre nézve I. Németh Ambrus dr.: A Qyőri Tudomány-Akadémia Története, III. r. 58, 70 s köv. II. • V. ö. Ortvay Tivadar dr. : Száz év egy hazai főiskola életéből. 161. lap. Itt is köszönetet mondok Fésűs György dr. pozsonyi jogakadémiai igazgató urnák, ki e könyvet nekem tiszteletpéldányként szíveskedett megküldeni.