Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908
94 tor egyes részeiben is folyik még a munka, de sokkal nagyobb gondot okoz a székesegyház felépítése. Egy sereg munkás sürög-forog, köztük a vezérszerepet mindenütt a benczés-szerzetesek, áldozópapok, fráterek és az u. n. harmadrendű szerzetesek viszik. Gondosan faragják a köveket, mert azt akarják, hogy az Isten háza szép, diszes legyen. S mivel ők folyton a természetben éltek, nekik még folyton beszél is a természet, s ők megértik nyilatkozatait csodálatos szépségeiben, s bámulatos ügyességgel, elevenséggel és változatossággal vésik rá a kövekre. Nem szolgai másolást látunk, mindenütt az emberi szellem szabad megnyilvánulását találjuk, nincs egyenlő oszlopfő, láb vagy díszítés. Nekik még a holt kő is az evangélium titkait beszéli, hogy az Írástudatlan nép e szent helyen a néma kövekből olvassa le tanulságait, hogy folyton áhitatra legyen hangolva. Mennyi tanulmány, fáradság, mily odaadó munka kellett mindennek a végrehajtásához ! Mily nagy erőfeszítésbe kerülhetett, míg e magas halomra ezt az óriási kőhalmazt fölszállították akkoriban, mikor a közlekedés oly nehezen ment ! S mégis létrehozták a bámulatos művet, a mely századokon át lelkesítette s bár átalakítva, de folyton lelkesíti az embereket, elragadja a műértőket ! Egyes termekben aztán külön-külön foglalkoztak a felszerelésekkel, edényekkel, festésekkel, a melyek mind az ő kezökből kerültek ki. így épültek egymásután országunk legkiválóbb templomai a román-, majd a gót-stilben, hogy örök emlékei legyenek a keresztény vallástól teljesen áthatott szerzetesek fenkölt lelkületének. Az emberiség művészete az építésben három kiváló alkotást tud felmutatni: az egyptomi-görögöt, a boltívest, a melyet már a szerzetesek fejtettek ki bámulatos románstillé, és a gótot, a mely valamennyi fölött áll, s a mely már tisztán az ő találmányuk, mint az emberi értelem és érzelem legszebb diadala. S sötétnek nevezhetjük-e azt a kort, a melyben a legtökéletesebb, legbonyolultabb, legszebb művészi alkotás jelenik meg, nem egy, hanem számtalan példányban? Örök dicsőségük ez nekik ép úgy, mint az irodalom és tudomány körül szerzett érdemeik. A hol egy szerzetesi ház épült, tanyája Volt egyúttal a tudományosságnak is, ilyen volt a főmonostor is. A szerzetesek szivesen oktatták az egyszerű emberek fiait ép úgy, mint a nemesekét és főnemesekét, s a hol csak házuk vagy plébániájuk volt, megnyílt egyúttal az iskola is. A műveltség terjesztésében ép úgy nem tettek különbséget, mint a földmunkálatokra való tanításban sem, — s