Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1907
îU folytán felvirul, diszlik áldásban és sirba száll ; hogy az új évvel ismét életre ébredjen ; boldog új évet rokonaim, barátaim, boldog új évet ! A pihenés éve áll előttem, nem fogok-e csalódni ? Csodálnám, ha nem. Az élet szakadatlan csalódások lánczolata : s ennek fő oka saját gyengeségünkben rejlik; mert vágyainkkal, reményeinkkel képzelt világban élünk, melynek sugarai a valóságon meg-megtörnek, el-elhomályosodnak ; mert önmagunkat kelleténél jobbaknak, s embertársainkat rosszabbaknak képzeljük ; mert nyugtalan, meg-meghasonló természetünk nem elégli azt, mivel bir, belefárad a megszokott nyugalomba, bele a boldogság élvezetébe is s hajhászsza az újdonságot, keresi az ismeretlent, s ha nincs baja, képzeli azt .. . A kis teher így lesz nagygyá, s ha a körülmények, ugy mint az életben mondani szokták, ha a véletlen nem tüz ki ingatag gyengeségünknek más irányt, elégülésünk, boldogságunk áldozatul esik. (8.) A világtörténelem újra és mindig újra ismétlése a múltnak. A harczok élnek, a nemzetek halnak; ki tudja melyik uralgó nagyhatalmat érendi először a végzetes enyészet. (74.) A sok játékszert nevelési szempontból nem tartom czélszerünek ; mert annyira elözönlik a gyermeket, hogy rá sem ér egyiket, másikat kiszemelni, hanem töri, elveti azokat egymás után, örömöt csak az újdonságban keres. A gyermek azon korban, melynek a jellemképzésre oly nagy befolyása van, nem tanulta meg azt kímélni, minek legtöbb örömöt köszön ... s ez sokszor észrevétlenül átszövödik az életbe, s tán egyik titkos oka azon szeszélyességnek, mely komoly tárgyakban is csak széttörendő vagy elvetendő játékszert lát . . . azon könyelmüségnek, mely csak saját kedve és szenvedélyei után jár, s minél többet foglalkozik önmagával, annál kevesebb figyelemre méltatja mások érdekeit, annál kevésbbé érti mások érzelmeit. Még az én gyermekkoromban is nem volt oly könnyű kész játékszer birtokába jutni, mint jelenleg, midőn a játékszerek eléidézése (állítása) az ipar egyik nevezetes ágát képezi; mi jobbadán magunk készítettük játékaink eszközeit; s ezeket gondosan őriztük, mert saját müveink valának; ezeket kíméltük, javítottuk, mi a takarékosság és önbizalom érzetét keltette a gyermek fogékony szivében, s találékonnyá, élelmessé tevé, minek a későbbi életpályára jótékony hatása volt. (99.) Mindent a maga helyén és idején. Ki nem volt soha gyermek, azt, még ha önámitás volna is, a múlt emlékei nem vigasztalandják az élet alkonyán, tehát épen akkor, midőn a jelen terhei, s a jövő reménytelensége alatt mindinkább visszavonulunk a múltba, s keressük az élet reggelét, gyermekéveink kis gondjait, borútlan örömeit. (103.) Lerajzoltam a tantermet, hogy a fenséget a távolságok és területek megítélésében gyakoroljam; azután fővonalakban a Burgudvart és Bécs városát jeleztem; figyelmeztetve, hogy valamint egyes termeket, udvarokat, városokat oda lehet rajzolni a papirra, úgy egész országokat is képesek vagyunk ábrázolni a hegyekkel, folyókkal, tengerekkel, városokkal, vas18