Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1907

190 retetreméltó gondosságát. A kedves leány Magyarországban született; de midőn atyja a szabadságharcz után kénytelen volt Magyarországból kibűjdosni, anyjával ő is elment majd Kutahiába, innen pedig Angliába. „A kis Irma öröme volt a családnak, szemefénye a hontalan magyaroknak. Később, midőn a család szaporodott, már kis korában megosztotta kisded testvéreinek nevelését szüleivel." „Gyermekjátékot nem láttam soha kezében; ott sürgött apró testvérei közt s követve könnyű felfogását s jó szive sugallatait, mulattatá, segíté kisded véreit." Később, midőn nagyobbá lett, s atyja, mint említők, Jersey-szigetén súlyos munkával kereste kenyerét: Irma, a családnak eddigi öröme és vigasza, most már nélkülözhetetlen támasza lett. Az apát házi gondok foglalták el ... mi lett volna e családból, ha az Isten nem áldja vala meg egy őrködő angyallal, Irmával!" Midőn Jerseyből 1863-ban Brüsszelbe ment át a család, Irma kezét egy régi ismerőse, egy angol őrnagy kérte meg, a ki akkor Indiában szolgált, de a kedves leány igy válaszolt: „Szüleimtől, testvéreimtől nem válhatok meg; hazámról nem mondok le soha!" „E gyönge leány 12 gyermeket ringatott karján; dolgozva, virrasztva 12 testvért ápolt a nélkül, hogy valaha egy panaszos szó is ellebbent volna ajkairól. — A gondviselés, — mondá a Perczel-család egy kitűnő tisztelője, Sir Percy Douglas, Jersey kormányzója — csak azért hozta e ritka erényü magyar hölgyet körünkbe, hogy lányaink tőle tanuljanak." Midőn atyja haza jöhetett, velők jött ő is, s nem sokára arája lett egy szive szerinti férfiúnak, Ghyczy Gyulának; de nem sokára rá, jun. 4-én meghalt. „Junius ötödikén nemzetünk, kormányunk, honvédeink képviselői körülállták a ravatalát, s hazánk legjobbjai szemében gyászkönyü ragyogott. Egy angyallal kevesebb van a földön. Egy angyallal több van az égben." IV. 251—57. Az év java részét a rendes hivatalos munkában töltötte; szünidejét ismét részben a vándorgyűlésen Egerben töltötte, a hol a természettudományi osztály egyik elnöke volt, s a jégkorszakról olvasott föl. Az év vége felé lejárt mandátuma s ennek legjobban ő örült, azt hivén, hogy a politikától teljesen megszabadulhat s tisztán a tudománynak élhet. Csalódott! Kálóczy, de különösen Eötvös J. br. igen sürgette föllépését. Rónay nem személyesen, hanem csak levélben számolt be volt választóinak. Felemlíti, hogy czélja mindig a nemzet boldogulása volt, ezért dolgozott mindig. Az országgyűlés még sok dolgot nem végezhetett, mert rövid volt az idő, mindamellett mégis alkotott már egyes üdvös dolgokat, megtörtént a kiegyezés, a parlamentáris kormányforma szerint való átalakulás, megalakult a delegáczió, Horvátország egyesült Magyarországgal ; a nemzetiségek nincsenek elnyomva, sőt velünk egyenlő jogokat élveznek. Uj oktatási rendszer lépett életbe; mindenkinek joga van a művelődésre, de a felekezetek joga azért nincs sértve. A katonáskodás 3 évre van leszállítva; a honvédség szervezve van; nagy átalakulás történt a pénzügy és igazságszolgál-