Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1907

221 szolgáljon az élet utain, a hol a sziv aggodalmai nem szűnnek meg soha, csak változnak." (VI. 332.) Voltak kisebb bajai, de voltak kellemes órái is a kis Aglájával ; különösen szeretett foglalkozni bábuival. „Ilyen az ember, ha nincs világa, teremt magának; ilyen az életpálya minden szakán; ha nincsenek gondjai, képzeli azokat, mintha hullámzó érzelmek, változó csalódások nélkül örömtelen volna az élet." — „Különben a királyné is irt hetenkint egyszer magyar levelet leányának. Az angol élet élvezeteiről s a vadászat eseményeiről ő felsége udvarhölgye küld koronkint részletes jelentést Bécsbe, s ezeket ő felsége, a király, rendesen megküldi a főherczegasszonynak, a ki el nem mulasztja, hogy azokat vélem ne közölné." (VI. 332.) Midőn a királyné visszajött Angliából, Gödöllőről ők is Bécsbe mentek ; mivel azonban az egészségi viszonyok itt nem voltak kedvezők, nem volt szabad látogatásokat fogadnia senkinek. Márcziusban megtudta a királyné hogy Gödöllőn guitárral szórakoztatta a kis fenséget, meg kellett ezt tennie, bár nagyon vonakodva, itt is. „A kis fenség ugy, mint Gödöllőn, jobbra foglalt mellettem helyet, Aglája balra, ő felsége, a királyné előttem ült, s én elénekeltem a Rákosi szántó dalát: Miről apám nagy búsan szólt; a fóti dalt: Fölfelé megy borban a gyöngy, s két német éneket: Das Wagenlied, Das Herz. — A gyermekek örültek, ő felsége elégülésének adott kifejezést, én pedig haza vittem fonnyadt babéraimat, ismételve a költő szavát: Kein Traum lässt sich zweimal träumen, und was gebrochen, lässt sich nicht zusammenleimen." (VI. 351.) — Márczius örömeit különben a felség atyjának, az öreg Ferencz Károlynak halála zavarta meg. Különben a tanulást szorgalmasan folytatták, különösen sok kisebb elbeszélést irtak. Valéria e tekintetben szép tehetséget tanúsított, szinte minden nehézség nélkül, könnyedén fogalmazott, legfeljebb az utolsó mondatot olvasta el összefüggés végett. Ez évben, tehát 10 éves korában, a sok levélen kivül 11 kisebb-nagyobb elbeszélést irt: Az ikertestvérek, A kis kertészek, A madár, József és Vilma (levelezés), Kutyavásár, Az estély, Az uj ruha, A szépírás, A tánczleczke, A rémes szoba, Állatkínzás. „A főherczegasszony dolgozatait, melyek ez évben 156 negyedrét oldalra terjednek, egymaga irja; meglepöleg gyorsan; munka közt a kis kéz ritkán szünetel; a derült fő csak elvétve gondolkodik, egyik szó a másikat éri; legfölebb végig olvassa a szöveg utolsó sorait, hogy ezekkel összevágjon a folytatás; s midőn a valóban tehetséges szerző rögtönzött munkáját végzi, együtt végig olvassuk azt, hogy a netán megesett tévedésekre mutassak, melyeket a figyelmeztetés után rendesen önmaga szokott helyreigazítani. Ha a főherczegasszony az első, a ki Magyarországon született, s az első, ki magyarul ir, — e pályán megmaradna, merem mondani: irodalmunk egykoron büszkeséggel jegyezné fel Mária Valéria nevét." (VI. 399.) — Májusban érdekes esemény volt az udvarban, a mennyiben 26-án az udvar jelenlétében keresztelte meg a burg plébánosa a kis szerecsent, Rustinot