Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1907

199 Deczember 30-án fejezte be az Árpádházi királyok történetét, vagyis az első negyedre kitűzött részt, s készen állott a vizsgálatra. S ha visszapillantott a lefolyt negyedévre, jól eső öntudattal jelenthette ki magának, hogy a tónörökös élénk érdeklődéssel kisérte Magyarország történetét, a melyből Rónay nem hagyott el egyetlen nevezetes mozzanatot sem. Nem titkolt el előtte semmit, a nemzet árnyoldalait sem; de mindig figyelmeztette, hogy bajaink főrésze a szomorú korviszonyokból magyarázható ki. — Csak két napi szünetjük volt, s január 2-án már megkezdték a következő korszakot. Mivel pedig külön ismétlő órákra nem igen lehetett kilátása, ugy osztQtta most már be az időt is, hogy minden órából egy negyed az ismétlésre került. — A szónoklati gyakorlatokra eddig is volt gondja, ezentúl ugy készült rájuk elő, hogy a nevezetesebb események letárgyalása után összeszedette vele a föeszméket. — Sokat és terjedelmesen foglalkozott az Anjou-korszakkal, főleg Nagy Lajossal, s a trónörökösön is észrevehető volt, hogy a nagy király életének előadása mély hatással volt rá, s saját leendő hivatására is le tudta belőle vonni a következményeket. Már Zsigmond uralkodását tárgyalták, mikor Latour közölte vele, hogy február közepén Budára mennek s ott lesz a vizsgálat a magyar történelemből, s ö felsége erre néhány magyar tudóst is óhajtana meghívni. — Az ismétlést fokozottabb mértékben folytatta, az Árpádházi királyok korából pedig rövid kivonatokat készített (kéziratai közt megvan az ö szép, kerekded Írásában), hogy a széleskörű tárgyat könnyebben áttekinthesse a fenséges tanítvány. Kiváló figyelemmel kisérte a trónörökös Hunyadi János pályáját is; s mig győzelmei lelkes örömmel töltötték el, addig vereségei szemmelláthatólag bántották. Hasonló mély benyomást tett rá Hunyadi Mátyás története is. (Rónay nem elégedett az udvarban kifejtett munkásságával ; ez évben is, mint a megelőzőben, a nőképző-egyesületben tartott szabadelöadást a földtanból igen fényes közönség előtt; mivel pedig az udvarban működött, az előadásról külön kellett előzetesen jelentést tennie.) Márczius 16-án tudta meg, hogy a vizsgálatokat ő felsége ápr. 15-ére és 16-ára tűzte ki. Most már a hátralevő időt — a 13 órát — az ismétlésre fordította. — Márczius 20-án megtekintették az akadémia kistermében az Esterházy-képtárból rendezett kiállítást; jelen volt Gizella főherczegnő is. — Midőn márczius 24-én az ismétlést befejezte, az egyik udvari emberhez ment, a ki arról tudakozódott tőle, mily életczélt tűzött ki magának, ha a trónörökösnél befejezte a tanítást? Rónay őszintén azt válaszolta, hogy szivesen visszavonulna a klastromba, hogy irodalmi dolgokkal foglalkozzék. Erre az udvari ember kijelentette, hogy abból semmi sem lesz; mert ö felsége, a királyné Mária Valéria nevelésével akarja megbízni. Rónay megadta magát. Most már megértette a decz. 11-iki párbeszédet. A királyné csakugyan már márczius 31 én, húsvét napján délben kérte magához. „Nem akarom az eddigi rendszert követni s gyermekem nevelését és tanítását sok tanárra bizni, hanem egyre, s erre önt szemeltem ki. — Ön e neve-