Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1907

192 talansága került felszinre ; a mit csak lehetett, rendbe hoztak. Evvel kapcsolatban rendezték, vagy legalább igyekeztek rendezni a Kazinczy-féle alapítványt is; ennek a bizottságnak is ő volt jegyzője. Itt is sok hanyagságot találtak; a mennyire lehetett rendezték itt is az alapítványokat és a kamatok hovafordítását. Harmadik jegyzői állásra az akadémia elnöke, Eötvös József b. kérte föl ; s ez a Széchenyi-szoborbizottság volt. Itt is elég dolga akadt; mert sok levelezése volt a külföldi művészekkel. Bár fárasztó munka volt, elfogadta Eötvös és az ügy érdekében. Jól esett neki, hogy a szobor megalkotását régi ismerősére, Engelre bizták. E mellett szorgalmasan eljárt az országgyűlésre is. Többször fel akart szólalni, de szerénysége visszatartotta; ez évben mégis kétszer kellett felszólalnia. Először febr. 21-én a vallási kérdések ügyében. Rövid beszéde szabatos szerkezetű, határozott stilusu. Teljesen rá lehet ismerni Rónay felfogására, gondolkodásmódjára s élénk előadására. Legelőbb is határozottan kijelenti, hogy a vallási kérdések tárgyalásától nem ijed meg, mert az emberiség halad s a haladás minden kérdést felszinre vet, s ennek se egyesek, se felekezetek útját nem állhatják. Most azért szólal fel, mert az egyházi vagyon elvilágiasításáról beszéltek egyesek; ő nem aggódik e miatt, mert a kath. vallás alapja nem a vagyon, hanem isteni tanítása. Ezután higgadtan és szépen utasítja vissza a kath. papok ellen felhozott vádakat. Ha a papság egyes tagjai bűnösök, be kell őket vádolni és megbüntetni ; de egyesek miatt egész osztállyal igy elbánni sem nem igazságos, sem a szabadelvüséggel meg nem egyeztethető. Befejezésében általában az autonomiát veszi védelmébe egyesek támadása ellenében. Junius 30-án a régi megyei rendszer átalakításáról: „A köztörvényhatóságok rendezéséről" szóló törvényjavaslat került tárgyalásra. Sok szónok volt föliratkozva, ő is főleg azért, hogy a Tiszától indítványozott Kings-Bench ellen beszéljen. Julius 5-én került rá a sor s már délután 1 órakor. Azt hitte, hogy üres háznak beszél, de csalódott; személye és előadása visszaterelte a hallgatóság egyrészét, mely csakugyan már távozni készült. Legelőbb is világosan felállítja a kérdést. A régi megyei rendszer még sok tekintetben politikai rendszer volt; a parlamenti rendszer teimészetével jár, hogy a megyei rendszer csak közigazgatási lehet. Ha egyszer a nemzet elfogadta a parlamentáris rendszert, a mint 1848-ban el is fogadta, akkor egész természetesen kell elfogadnia következményét is, hogy a megye többé nem politikai, hanem csak közigazgatási intézmény. S ime, most a régi megye érdekében történik a felszólalás. A parlamentáris kormány-rendszerben csak egy tényező van; s ez maga a nemzet, a mely politikai jogait vagy akkor gyakorolja, mikor képviselőt választ, vagy akkor, mikor kisebb-nagyobb körben politikai czélokból gyűléssé alakul ; igy látta ezt ő Angliában. Igy kell lennie Magyarországban is, mert különben a parlamentáris rendszernek buknia kellene. A törvényjavaslat czélja ez; gyöngesége azonban, hogy ezt az elvet nem vitte keresztül teljesen, mert