Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1907

285 J. a kultuszminisztériumban államtitkár lett volna, holott osztálytanácsos volt. — Több távirati közlemény is van benne R. haláláról. 1890. Az akadémia Almanachjában 371—3. 11. nekrolog jelent meg Rónay J.-ról. Az akadémia szabályzata értelmében a nekrologot az osztálytitkár szerkeszti; Rónayét tehát Pauer Imre irta volna. Szinte bajos elhinni, hogy az akadémia saját tagjáról ily, hibákkal telt nekrologot adhat ki; azt el lehetne várni, hogy rövid nekrologja hibáktól ment legyen ; hisz minden tagjának rövid életrajzával rendelkezik! A nekrolog szerint első kísérlet gyanánt irta volna Lélektanát; úgy hangzik, mintha teljes lélektant irt volna, pedig csak mutatvány volt a lélektanból. Szerinte a Hazánkban irt czikkeiböl állította volna össze a Jellemismét; ez az állítás is csak részben igaz. A nekrolog szerint Londonba került volna, „hol minta hazai lapok levelezője tengette életét". Ez az állítás sem igaz teljesen. Igaz, hogy egy évig volt levelezője a Pesti Naplónak; később tanítással tartotta fenn magát s nem tengette az életét, mert szorgalmas munkájával nemcsak hogy tisztességesen megélt, hanem még szép összeget is takarított meg. — Az sem felel meg teljesen a valóságnak, hogy Magyar László afrikai utazását ő ismertette volna az angol földrajzi társaság ülésén, mert a társulat titkára végezte. — Szerinte irt egy nagyobb munkát a Fajkeletkezésről, melyben az ember helyét és régiségét jeleli meg a természetben; itt ismét összezavarja a Fajkeletkezést s a rá következő két értekezést. — Szerinte számos munkát fordított volna angolra. A számos kifejezésben túlzás van ; fordította, illetve ismertetéskép kivonatozta Magyar László leveleit, lefordította br. Eötvös Józsefnek Széchenyi Istvánról mondott akadémiai emlékbeszédét, s Hunfalvy Pál, Vogul föld és népének jó részét. Ezeken kivül mást nem fordított, hanem igen is irt több . levelet és ismertetést angol lapokba. — Szerinte Rónay 1866-ban jött vissza s még ugyanaz évben választotta volna meg az akadémia rendes tagjának, holott ez 1867-ben történt. 1872. február havában foglalta volna el nevelői állását M. Valéria mellett; ekkor csak beszélt róla Rónayval a királyné; 4 évvel később történt. — Szerinte Naplóját kilencz kötetben irta volna meg; belőle az 1873-ig terjedő részt 5 kötetben adta volna ki; mindkét állítása téves. Téves az az állítása is, hogy 1876. jan. 26-án Deák Ferencznek az utolsó kenetet adta volna föl, mert előbb meg is gyóntatta és meg is áldoztatta. S végre hibás az az állítása is, hogy M. Valériát ő bérmálta volna meg; Rónay csak jelen volt a bérmáláson. A Fővárosi Lapok 1892. évf. ápr. 8., 99. számában Ráth Mórtól van egy közlemény e czitnen : Rónay irodalmi hagyatéka. Bevezetésében felemlíti, hogy Rónayval benső barátságban volt, s ha Rónay Bpesten volt, szivesen ment el Ráthékhoz, s részt vett a whist-partieban Horváth Mihálylyal együtt. — Szerinte Horváth Mihály ajánlására nevezték volna ki Rónayt a trónörökös tanárának. Ez tévedés; Horváth Mihály Fraknóit pártfogolta. Jelenti ezután a közönségnek, hogy befejezvén Shakespere müveinek disz-