Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

165 előtérbe, máskor meg hazudnak nem levő érzelmeket; sokszor feláldozzák az igazságot. Itt csak egy szabály van : Csak akkor irjon, ha szükségét érzi ; s vezérelje mindig az őszinteség. A legnagyobb hibát akkor követi el, ha népszerűséget hajhász s ezért feláldozza az igazságot. A III. kellék a sikerhez, hogy az irő nemcsak önállóan és őszintén gondolkozzék, hanem, hogy gondolatait nekik megfelelő szép alakban fejezze ki. Erre a szépiró inkább köteles törekedni, mint a tudós, a böl­cselő, bár ezeknek is előnyükre válik. S ép azért, mivel az irály tulajdon­kép az eszmék ruhája, nagyon természetes, hogy azt nem is lehet utánozni, mert lerí róla, mint ráaggatott jelmez. Arra azonban minden irónak feltét­lenül törekednie kellene, hogy a mit ir, az szépen legyen kifejezve. Még a prózairóban sem közömbös, hogyan van irva műve: neki is törekednie kell szépségre. A czikkek semmi esetre sem eredetiek teljesen, meglátszik épen stílu­sukon. Mert Rónaynak eredeti czikkei mindig szabatosak, könnyedek, folyé­konyak. Stilusa mindig eleven, szemléltető, fordulatai meglepőek, mondatai gördülékenyek. E czikkeken meglátszik, hogy idegen gondolatokhoz volt kötve, a melyek nem engedték stílusának szabad folyását. A czikk három feltételhez fűzi az irodalmi sikert; helyesen jeleli meg őket, de fejtegeté­sük nem mindig elég mélyreható. Midőn a képzelet fontosságát fejtegeti, világosabban kellett volna megmutatnia, mi különbség a tudós és költő kőzött. A nyelvezetről szóló résznek is világosabbak, részletesebbnek, tüze­tesebbnek kellene lennie. Ez év nagy szomorúságot is hozott neki. Meghalt egyik legjobb barátja, a szabadságharczok hős katonája, Kmety György — hirtelen halál­lal. „Az orvosnak, mielőtt távozott volna, igérém, hogy halottunkat nem hagyandom el, mig néhány magyar barátom meg nem érkezik, hogy azok­kal a szükséges intézkedéseket megtegyük. S azonnal sürgönyöztem Vuko­vicsnak, Szumráknak és Mayernek. Magam voltam siratott, kedves barátom­mal, két hosszú, kínos óráig, magam voltäm ; fájdalmamat, szenvedésemet nem vagyok képes leírni. — Néhány perczczel hét óra előtt megérkezett Mayer, azután Vukovics, végre Szumrák, ez alatt az orvos is meghozta a halotti bizonyítványt: feledhetlen barátunk életének nyakgerincz-gyuladás­ból származott szélhűdés vetett véget. — Halottunkat hálószobájába fek­tettük, elhelyezve előbb minden értékesb holmiját társalgási'termébe . . . tudattuk gyászunkat a török nagykövettel . . . sürgönyöztünk Debreczenbe az elhúnyt testvérének, Kmety Pálnak; szekrényeit lepecsételve, elzártuk a termet, — s tört szívvel búcsúztunk azon háztól, mely reményünket sírba vitte . . . Másnap levelünk érkezett a török követségtől, melyben a nagy­követ mély fájdalmát jelenti Kmety tábornok megrendítő, hirtelen halála fölött, s azon kérdést intézi magyar barátaihoz: Ha Kmetyt, mint Ismail pasát, a southamptoni mohamedán, vagy a londoni keresztény sírkertbe

Next

/
Thumbnails
Contents