Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

IV. Rónay irodalmi működésének jellemzése 1850-ig: Mutatvány a tapasztalati lélektan köréből; a Jellemisme; a győri Hazánkban megjelent lélektani czikkei; akadémiai székfoglalója. ónay mint benczés növendék a győri benczés lyceumban hallgatta a bölcseletet a külön bölcseleti tanfolyamban ; tanára Stanke Leander volt, a ki később a budapesti egyetemre került. Az előadás nyelve a latin volt; az előadás tartalma és iránya kétségtelenül a hagyományos bölcseleti irány még jobbára Aristotelesre és a scholastikusokra támaszkodva. Ez azonban nem ugy értendő, mintha a bölcselet újabb törekvéseiről az iskola egyáltalán nem is vett volna tudomást; ellenkezőleg, rendesen beszámolt minden irányról, birálólag ismertetett minden újabb bölcselöt. Stanke Leandernak a növendékei részére vezérfonálul latin nyelven kiadott bölcselettörténete rendkívül szabatos, tömött nyelven adja elő az összes bölcseleti irányokat a legújabb időkig, pontosan felsorolva mindenütt a nevezetesebb bölcselők elveit, s mindjárt utána ép oly tömött, világos előadásban adja elő az illető iránynak szabatos bírálatát.

1 Növendékei tehát kétségtelenül tisztában voltak a legújabb időkig a főbb bölcseleti eszmék fejlődésével; de aligha voltak beleavatva az újabb kor bölcseleti módszereibe, a melyeket az egyes tudományok ágai vittek bele a bölcseletbe, főleg a lélektanba. Hogy ez csakugyan igy van, ezt maga Rónay is világosan kifejezi Naplótöredékei I. k. 53. lapján: „Eddigelé összes doktori tudományom a katedrán használt tankönyvekre szorítkozott; most már fejemen a doktori koszorú, — már a milyen — ideje, hogy lapozgassak abban a csinos könyvtárban, mely a philosophiai tanszék használatára ott állt üveg alatt 1 Compcndium Historiac Philosophiae. Leandri Jos. Stanke. Viennae, 1841. 236. lap. 6