Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

130 zajlanak keresztül belvilágunkon (15—5.). A kedély (Bugátnál 232. lapon kedvély: Gemüth) szót is helyesen használja; az a lelki állapot, a mely az érzelmeknek együttes összhangját fejezi ki. A lelkület szót is körülbelül ily értelemben használja: „mert a tettetés, káröröm, sőt csalás hamar lelkületté válik". Tapasztalati lélektan 126. (Bugátnál 278. lapon: Character et indoles animi — az értelme). Használja a kedélyesség szót a Jellemisme 66. lapján, a nedélyességet is a 67. lapon. Az érzelmek fajainak jelzésére a ma is közkeletű szókat használja: unalom, rokonszenv, szép és fenséges érzelmek, értelmi, észbeli érzemények, erkölcsi, vallási érzemények, félelem, szemérem, szomor irigység, csodálat, harag, öröm, remény. A harmadik lelki képesség körében az ösztön szót nagyon is gyakran használja ; ismeri a törekvés szót is, csakhogy a természettani lélektan. 65. lapján ezt mondja: Ez eredeti törekvést érzékiségnek nevezem; máshol pedig így folytatja: lélekerőink törekvéseit vágyaknak, az élénkség magasabb fokán kivdnatoknak nevezem (168. lap). Az akarat fogalmát szükkörüleg és helytelenül határozza meg : „Az elhirült szabadság nem korlátlan cselekvés, hanem önuralom." 172. Akaraihatdrozatnak mondja a 80. lapon. A rendellenes lelki jelenségekre eredeti és helyes szava van : Észzavartság = elmeháborodás (Jellemisme 36.). Az örvendő néha szavát vagy elméletét veszti (Tapasztalati lélekt. 82.). Más bölcseleti műszavai: Feltény (hypothesis) term. lélekt. 16. Világtan (Cosmogonia) u. o. 17. Védvény (argumentum) 18., 19. A lények állománya (Substantia) u. o. 21. *** Sajátossága, hogy a harmadik szçmélyû birto.kragot egyszerűen j nélkül alkalmazza ott is, a hol az irodalom és közbeszéd y'-vel használja. Pl. barála (Jeli. 33.), földei (u. o. 44.), haraga (u. o. 47., 81.), sajáta (u. o. 51., 95.), örömeit és kínait (u. o. 124.). Csendében (Természettani lélekt.), alakát u. o. 47.). Alakai (Fajkel. 3.). Utaiba gördít (u. o. 29.), sejteit (120.), kalandait (Tüzimádó bölcs 6.). Rákaink (92.), (de már ujában, 146.), haragában (159.), családával (159.). Látják Russel haragát (Pesti Napló czikk), A föld sajáta az emberiségnek (u. o. összegyűjtött czikk. 60.). Sajáta (Ösemb. haladása. 5.). De ugyanitt a 14. lapon: Csontjaival együtt. — Mily hatás alatt szokta meg e sajátosságot, bajos megmondani. Lehet, hogy egyes tanárainak talán önkényesen felvett analógiája alapján indult. Sajátosan alkalmazza az ente képző szót a régente szó mintájára, de más értelemben. Pl. Telente (= télen át) Jeli. 61. A fajok tán seregente (seregesen) bújdosának. Fajkel. 40. A hegyeket járó hófajd telente fehér. 42. Csak éjente használják 219. Bucsujárásként seregente tódult a romokhoz (Hirlapi közi. 144.). A nép százezrente hullámzik (Hírlapi közi. 1861. 52. 1.). Seregente gyülöngenek össze Londonban (Naplótör. I. 329.). Nyaranta-