Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906
128 ségre nem is tarthattak számot. Említettük ezt ugy Ruszék, mint Fejér rendszeres műveire, valamint az egyes czikkirók nyelvezetére vonatkozólag is. Mindezekkel szemben mondhatjuk, hogy Rónay nagyon is szerencsés volt. Az egyes műkifejezéseket, műszavakat óvatosan s mély szakértelemmel válogatja meg, egyesekben még ingadozik, de csakhamar megállapodásra jut. Tiz évi bölcseleti működése alatt a műszavakra nézve teljesen megállapodott úgy, hogy a fő lelki működésekre ugyanazon kifejezéseket alkalmazza, a melyeket azóta is használ irodalmunk. Előadásában pedig páratlan világosság és szabatosság, élénkség és szemléletesség van úgy, hogy elmondhatjuk : bölcseleti nyelvünkre nézve határozott fordulópontot jelentenek művei. Innen érthető az a meleg érdeklődés, a melylyel mindjárt első Mutatványát fogadták nemcsak az irók, hanem a közönség is. Hogy e kérdésre ismételten ne kelljen visszatérnünk, közöljük bölcseleti műszavainak megállapodását, egyes nyelvtani sajátosságait ; önkényesen alkotott szavait. Lehet, hogy ezeket részben másoktól kölcsönözte, de nem volt eddig módunkban megállapítani. A közléssel épen az a czélunk, hogy a nyelvújítás adatainak gyűjtőit rájok figyelmeztessük Nagyon helyesen mondja a Jellemisme egyik jegyzetében (181. lap): „Ki megkülönböztetéseimet nem elégli, gondolja meg, hogy részben kezdők vagyunk; tökéletes vagy csak jó műszavaink is akkor lesznek, ha a filosofiát tanodáinkban magyarul tanítandjuk, mi, hogy minél előbb megtörténjék, szivemből kívánom." A mit itt országosan kivánt, azt ő megcselekedte a győri lyceumban, a mennyiben kormányi engedély nélkül és ellenére is, magyarul tanította a bölcseletet. Tanítása közben is, de különösen, mikor már irni kezdett, nagyon is érezte bölcseleti nyelvünk képzetlen, ingadozó voltát. A tapasztalati lélektan 11. lapján mondja panaszkodólag, hogy „érzet, érzelem és érzemény, egyiránt hangzanak", vagyis egy és ugyanazon fogalom elnevezésére használják, teljes bizonytalanságot terjesztve. Mint irónak, tehát neki is arra kellett törekednie, hogy az egyes fogalmakra helyes műszavakat alkosson vagy a meglevőket hozza forgalomba. Egyes műszavakat sikerült is megállapítania, másokban azonban maga is ingadozó maradt. Tisztán biologiai fogalmakra megtartotta a már akkoriban lábra kapott, merészen újított szavakat. „Együttérzideg", Mutatv. a tapaszt, lélektan 25. lap ; megvan e szó Bugátban (99. lap). — Az örömnek a rekeszidegre (nervus phrenicus) van hatása (Mutatv. 84. — Bugátban nincs meg.) — Idegeink és érzőlétszereink (azaz érzékszerveink) Mutatv. 20. Megvan Bugátban 28. lap.) — A természettani lélektan 28. lapján ezt mondja: Ilyenek az iz-, hang-, hall- és láterök rendszerei ; Bugátban hallérzék, izérzék (171. és 212. lap); de a 47. lapon már ezt irja : „melyek érzőszerveinkhez csatolvák." A 197. lapon azonban ismét érző létszereknek nevezi. — A Jellem-