Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

124 lettségi fokot látunk; ezt a fokozatosságot látjuk az állatvilágban is föl egész az emberig. A könyvnek 14—150 lapja meg van rongálva; ép azért a legtöbb helyen csak összevetés alapján lehet megállapítani, miről van szó. A II. fejezetben a chemia alapján az egyes lények alkotórészeiről, származásáról szól. Igy tér át aztán az embernek alkotórészeire, s a chemia akkori álláspontján részletesen sorolja föl az ember alkotó elemeit. A következő részben az egyes növények és állatok szaporodásával foglalkozik. Ez már a természettani lélektanban is megvan, de csak rövidesen. A növényben az anya és a mag teljesen együtt vannak, majd teljesen különválnak; igy van az állatvilágban is. Az alsóbb rendűek az anyától teljesen függetlenül élnek és fejlődnek ki; minél feljebb emelkedünk, a magzat annál szorosabban fűződik az anyához; a legfelső fokon, az emberi családban a magzat még felnőtt korában is a családban marad meg. A következő fejezet a szaporodás kezdetét, a magzat növekedését, születését tárgyalja ; szinte fölös részletezéssel; a magzat fejlődését pl. a legnagyobb részeletezéssel irja le hónapról, hónapra. Hasonló bőbeszédüséggel foglalkozik a magzatnak születés után való táplálkozásával. Quetelet statisztikai adatai alapján aztán arról szól, hogy a mívelődési stb. viszonyok, mennyiben befolyásolják a születések és halálozások arányát. Az V. fejezet az emberi test növekedésével, táplálkozásával foglalkozik, bőségesen tárgyalván, hogy egyes táplálékok mennyiben alkalmasak a felhasznált erők pótlására. Ezután párhuzamba állítja az egyes években a fiu és lány növekedését születésöktől fogva, nemkülönben a sziv és tüdő működésének fokozatos változását. A következő fejezetekben a halálozás arányával foglalkozik, s különösen sokat bíbelődik a gyermekhalandóság kérdésével. Majd párhuzamba állítja évről-évre a férfi és nő halálozása arányát. Aztán áttér általánosságban, mikor, mely évszakban nagyobb a halandóság; majd statisztikai adatokkal mutatja ki a halálozások arányát az életviszonyok szerint. Majd avval a kérdéssel foglalkozik, mennyiben sikerült az eddigi tudománynak egyes betegségek pusztítását megakadályozni? Nagyon részletesen foglalkozik a lelenczház kérdésével, fontosságával a gyermekhalandóság megakadályozása czéljából. Az utolsó rész A népesedés kérdésével foglalkozik; kimutatja föltételeit, egyúttal a műveltségre való hatását, befolyását; szól a szaporátlanság okáról, szól e téren Magyarország viszonyáról is. Hogy Magyarország népessége az előző századokban kevésbbé szaporodott, annak jórészben a háborús viszonyok az okai ; hogy felsőbb osztályaink kevésbbé szaporodnak, az a vagyoni viszonyokból folyik. — A mint látjuk, e kötet nagyobbára biologiai, ethnologiai kérdésekkel foglalkozik, a mint az akkori tudomány e kérdéseket megállapította; természetesen tartozik bele e részlet a műbe, hisz az élet története akar lenni. Az élet történetének harmadik kötete szinte teljesen megvan rongálva, s igy olvasása s tartalmának pontos megállapítása nehéz; egyes helyeken lehetetlen. Az elején ismét az erőkről szól általában, majd a növényben és