Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

96 melyek rendszeres lélektani jellemzésben helyökön nem volnának. Bevezető részében a jellemet határozza meg szigorú lélektani alapon, szabatos erkölcsi elvek szerint. (4.) A nemzetjellemzés cz. szakaszban mondja, hogy az emberrel fog foglalkozni, de nem mint az Isten teremté, hanem a mint a társadalmi élet hatása alatt alakult. Jól érzi, hogy itt nagyon is nehéz általános igazságokat megállapítani ; inkább csak kisebb-nagyobb részek jellemrajzáról lehet szó; egész nemzetnek egyetlen jellemvonását találni lehetetlen. (6.) A nemzeti míveltség cz. szakaszban kifejti, hogy a nemzetek jellemét leginkább értelmi, Ízlésbeli, akaratbeli műveltségekből lehet megismerni. Hibásan veszi fel, s alább el is veti a nemzetek életében az egyes korokat: ifjú, férfi öreg kort stb. Felemlíti, hogy az emberek kezdetben inkább érzékiek voltak; azért inkább zenével, költéssel lehetett őket művelni; igy volt ez minden népnél; különösen élénken látható ez a görög népben. A magyar népnek alapjellemvonása is költésében, főleg pedig zenéjében van kifejezve, a mint ezt Gerando, franczia utazó is mondta. Lehet rá következtetni más művészeti ágakból is. Az egyptomiak zárkózott jellemét elég hiven tükrözi vissza építésük; ép ugy tünteti fel a görög építés is a görög nép élénk jellemét. A képzelet és érzelem korszaka után az értelem következik; ilyenkor aztán az embereket a szabadság és haladás vágya fogja el ; sokszor tombol szenvedélyeivel, de az értelem lassan-lassan helyes irányba tereli. — A harmadik fokon már az általános boldogítás a czél, s feléje irányul minden törekvés. Helyesen jegyzi meg, hogy e fokozatokon nem kell minden népnek keresztül mennie, s hogy a harmadik fokon sincs megállapodás. (13.) Nemzeti nyelv. Helyesen emeli ki a nyelv fontosságát s hatását a műveltségre. Midőn azonban azt állítja, hogy az emberi nyelv minden hangjának külön értelme van, s igy ez mintegy arra mutat, hogy az embert a természet tanítá a nyelvre, ez már helytelen. Hogy a nyelv- és mondattan hiven tükrözi vissza a nemzet jellemét és gondolkodásmódját, ez kétségtelen. Az egyes nyelveknek tulajdonított különös kiváló szépségek sokszor keresettek. A nyelv az alapja a nemzet önálló műveltségének, s ép azért minden okos hódító kíméletes volt iránta. (17.) Az éghajlat cz. alatt igen helyesen vázolja azt a befolyást, a melyet az emberre gyakorol minden tekintetben ; helyesen jeleli meg, mi indítja meg az egyes nemzetek művelődését. Éles szemmel veszi észre, mennyire befolyásolja a természet az embernek nemcsak értelmét, hanem érzelmét, kedélyvilágát. Befolyásolja még a test alkatát, szinét, szervezetét is ; az embert tehát nem lehet mindenütt egyformán nevelni, s az egyik éghajlat alól a másikba menni nem oly könnyű dolog. (25). — Czélszerü lett volna a tápszer cz. szakaszt ide foglalni, mert szorosan ehhez a tárgyhoz tartozik; míg a szokások, a melyek alatt a nemzetek egész történeti, politikai múltja értendő, külön lett volna foglalandó s sokkal részletesebben kellett