Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

86 (Krug, Heusinger), de talált hatalmas pártolókra is, kik közöl leginkább Fries érdemel figyelmet" (11. lap). Az érzelmek székhelyére nézve is Friesnek ad igazat. A szenvedélyek felosztásában és meghatározásában Wolf követőjét, Baumgartent, majd Schnellt idézi; s az indulat és szenvedély közti határvonalat elég szabatosan vonja meg (57., 58. 11.). Ismeri az e kérdésre vonatkozó irodalmat, régibb és újabb művelőit is egyaránt; eltérő véleményeik közt biztosan tájékozódik s tőlök teljesen függetlenül s önállóan alkotta meg rendszerét. Műve tehát a legjobb forrásokra támaszkodó s minden tekintetben sikerült tanulmány, a melyet nagy mértékben gyarapított s tett világosabbá saját tapasztalataival is. Az érzelmeket nem helyesen választotta el az indulatoktól — ezeket viszont a szenvedélyektől ; ma már világosabb a felosztásuk, szabatosabbak meghatározásaink. Az egyes érzelmekre stb.-re vonatkozó előadása azonban többé-kevésbbé most is megállja a helyét. Időelőtti volna azt várnunk, hogy az érzelmeket mélyebben elemezze s keletkezésöket a szervezet működésével hozza kapcsolatba. De az egyes lelkiállapotok külső megjelentkezésének leirása, belső lefolyása, hatása megkapóan vannak leirva, sokszor egész jellemképekké szélesednek ki, úgy, hogy iskolakönyveink méltán vehetnének belőlök mutatványt. Igen megkapó észrevételei vannak a rokonszenv tárgyalásában ; mélyreható észrevételeket tesz a nevelésre vonatkozólag stb. Felfogása mindenütt tiszta, világos és szabatos. A mű egyes részletekben először a Tudománytárban jelent meg, de nem 1845-ben, mint ő maga hibásan irja, Naplótör. I, 54. lapon, hanem 1844-ben, és pedig a következő elosztással: A juliusi szám 7—31. lapján a bevezetés két lapja, aztán az indulatról szóló tárgyalás bevezető része, majd a félelem, szemérem, humor, irigység, csodálat, harag, öröm, remény. A novemberi füzetben a 294—308. 11. A szenvedély, az állati és szellemi ösztönök; az állati ösztönök elfajzása, éh- és ihkór, a fösvénység. — A deczemberi számban jelent meg a szenvedélyekről szóló részlet. Összefüggő egészben 1846-ban jelent meg Győrött, Streibig Klára betűivel. E kiadásban a szorosan vett lélektani mutatványt kiegészíti a vérmérsékletről szóló tanulmány, a melyet ügy látszik, az akkori irodalom hatása alatt vett föl kiegészítésül, mert akkor még sokkal tüzetesebben foglalkoztak e kérdésekkel. E tanulmány, mivel már nem egyes ember lelkével, hanem bizonyos egyfajta lelkiállapotokkal foglalkozik, mintegy átmenetül szolgál a szorosan vett néprajzi tanulmányokhoz, melyeket a magyar nép jellemzésével kezdett meg. Közölök elsőnek a magyar népnek jellemzése jelent meg; s erre nemcsak lélektani tanulmányai, hanem általában irodalmi s különösen Győrnek irodalmi viszonyai is befolyással voltak. Irodalmunk, főleg költői irodalmunk a negyvenes években fordult nagyobb érdeklődéssel a nép, főleg pedig költészete felé. Petőfi már országos hatást ért el, maga Czuczor is, a ki tanára volt, épen népdalaival ért el óriási hatást, s ekkor kezdték gyűjteni a népdalokat is, s Erdélyi már