Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

50 kellett szerepelnie. Ide vágó utasítások: tartson rendet és fegyelmet órája alatt; tanítványait kötelezze az órákra való pontos megjelenésre s az óra vége előtt ne bocsássa ki őket ; maga is töltse ki teljesen az előadási órákat ; helyettesítés dolgában intézkedni nem az ő, hanem az igazgató joga; elődásaiban ne legyen terjengős és magasban járó, hanem az alapvető ismeretek egyszerű és alapos fejtegetésére helyezze a súlyt. Mivel az oktatás célja nem annyira tudós, mint inkább erkölcsös és jellemes polgárokat nevelni, azért kerüljön mindent, ami sérti a hitet, vallást és erkölcsöket, mert mindez téves útra vezethetné az ifjúságot, melynek erkölcsösségére és fegyelmezésére még az intézeten kivül is gondot tartozik fordítani. Előadásaira készüljön lelkiismeretesen, végezze lelkesen és tárgyszeretettel ; igy kedvelik meg tanítványai az illető tantárgyat. Tanítványait többször szólítsa fel ; ilyenkor, valamint a havi vizsgálatok alkalmával irjon be érdemjeg}

yet, hogy igazságosan osztályozhassa őket. Tartson mindkét félév végén tentameneket. — Minthogy a hitoktatás valamennyi iskolai tanulmány között a legszentebb és legkimagaslóbb tantárgy, azért a hittanár és szónoknak ugy kell fejtegetnie ez isteni tudományt, hogy hallgatóinak szívében Isten félelme gyökeret verjen, akaratuk a rossztól elforduljon, a jámbor élet szeretete bennünk föléledjen, cselekedetük a keresztény hit igazságainak megfeleljen; szóval ugy tárgyalja az egész vallástant, hogy az ifjúság ne csak képes legyen, hanem akarjon is jól és jámborul cselekedni. Ebből következőleg tartsa meg rendesen előadásait, készüljön gondosan szentbeszédeire, misézzen naponkint, tartson az ifjuságggal szentgyakorlatot, gyóntassa és áldoztassa őket. Őrizze ellen az ifjúság vallás-gyakorlatait, vezesse vissza a jó útra az eltévedteket. Végezze mindezt ugy, hogy az ifjúság megértse és átlássa, hogy a hittanár vezetője, birája és atyja neki.

1 A Ratio a tanárok abbeli kötelmeit, hogy az ifjúsági istentiszteleten jelen tartoznak lenni, nem említi, csak azt hagyja meg (218. §.), hogy húsvétkor gyónásra és áldozásra kell őket sarkalni. Nem is kellett ezt kiemelnie, mert e kötelesség úgyis egész természetszerűen fotyt a nevelés, föntebb említett, céljából. Ha a tanárok ezt el akarták érni, életmódjuknak világító fáklyaként kellett az iíjuság előtt lobognia. Egyébként gyakorlatilag is fennállott az istentiszteleten való megjelenésüket előiró szabály. Ha nem jelentek meg — mint alább látni fogjuk — felsőbb megrovásban részesültek. A kormány is nagy gondot fordított erre. Igy 1821-ben ezt irja: minthogy sok függ a tanárok jellemétől, gondolkodásától és vallási meggyőződésétől, azért a főigazgató különösen ügyeljen erre s minősítő jelentéseiben különösen domborítsa ki a tanárok e tulajdonságait.

2 Ha most azt kérdezzük, menn}

7iben felelt meg akadémiánk tanári 1 Ratio 201—218. §§. és 1822. január 22. 93. sz. helyt. tan. rendelet. — 2 Junius 18. 15600 sz. rend. az 1820/1. prot. 206. számában.