Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

41 a tanulókhoz való visszonyát tekintve, igazságosan szigorú előljáró volt. Munkás férfiú levén maga is, minden alantasától szorgalmas és lelkiismeretes munkát követelt. Nagy figyelemmel ügyelt a tanárok és tanulók erkölcsi életére. Emellett kellő méltatásban és elismerésben részesítette az érdemet. A tanárok anyagi jóllétét is szivén viselte. Abban a sztik világban, melyet a francia háború, hódoltság s a pénz-devalváció okoztak, sokat fáradozott a tanárok anyagi helyzetének javításán. — Győr város hatóságával majd mindig hadi lábon állott. Úgy volt meggyőződve, hogy a városi hatóság mulasztásán mult, hogy annyi alkalom nyilt az ifjúság erkölcseinek lazítására. Nem látott érdeklődést a városban az intézet iránt. Nem is szerette Győrt, azért több izben is lépéseket tett az akadémiának Pécsre visszavétele érdekében. — 1814. január végén elesvén, egyik lába eltörött. Hét hónapig nyomta az ágyat, majd mikor már lábbadozni kezdett, epelázba esett, miáltal baja elhúzódott az év végéig.

1 Fölépülése után még két évig kormányozta az akadémiát és kerületét. 1816. aug. 20-ikán a király kinevezte címzetes püspöknek és helytartó-tanácsi tagnak. Kerületétől meleg hangú körözvényben búcsúzott el.

2 Hivatalát helyettesként Hiibler János akadémiai igazgató vette át. Mivel beteges volt, a helytartó-tanács Beke Antal akadémiai tanárt rendelte melléje segítségül.

3 Hiibler két évig viselte e tisztet. 1818. ápril 18-ikán a király Fejér György, fejér-egyházmegyei papot, pesti egyetemi theológiai tanárt, a hires történetírót nevezte ki főigazgatóul.

4 Ugyanabban az évben saját kérelmére megkapta a pestmegyei prépostság cimét.

6 Hivatalos működése szép csöndben folyt, kormányzásának egyik föeszköze a szelidség volt. Az akadémia tanári karával igen meg volt elégedve. Kerületét, még a népiskolákat is, szorgalmasan látogatta. Kidomborodó vonás benne nemzeti nyelvünk szeretete és felkarolása. Nemcsak hivatalában, hanem magán életében is fáradságot nem ismerő dolgos ember volt. Győri tartózkodása alatt is több munkát irtAz irodalomtörténet ismeri ezeket, de egyet nem emlit meg, melynek cime : „De ortu et progressu Academiae regiae Jaurinensis.

u 1819-ben jelent meg Győrött Streibig sajtója alól. Terjedelme 32 oldal. Ebből is látható, hogy csak rövid — itt-ott hézagos — vázlata az akadémia 1818-ig terjedő történetének. — 1824. őszén a király a pesti egyetemi könyvtár őrévé nevezte ki.

f

i Távozta után a főigazgatósági teendőket az akadémiai tanács megbízásából Beke Farkas jogtanár végezte 1825. február derekáig. 1825. január n-ikén a fölség Dresmitzer József győri kanonokot nevezte ki főigazgatónak. Február 15-ikén foglalta el állását s tette le a hivatalos esküt.

7 Mivel a főigazgató az 1790/1. országgyűléstől fogva 1 1814. prot. 87. — » Az 1816. prot. melléklete. — 8 A helyt, tanács 1816. okt. 22. 31562. sz. rendelete és az 1817. januári prot. 2, sz. — 4 1818. májusi prot. 3. sz. — 6 A helyt, tanács 22022. sz. rendelete az 1818. szept. prot. 9. számában. — • 27138. helyt, tanácsi szám az 1824/5. prot.-ban. — 1 U. o. 68. sz.