Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

14 Visszatérve az épület fentartását illető intézkedésekre, azt látjuk, hogy az 1838/9. iskolaévben ismét javítani kellett a tetőt, a pincehelyiséget ; az I. és II. jogi osztály számára pedig uj padokat csináltattak.

2 — 1847-ben Deáky Zsigmond főigazgató nagyobb szabású bővítést és átalakítást akart az akadémia épületén megejteni. Ez évben az elemi iskolákban uj tanrendszer lépett életbe ; az osztályok számát is szaporították. Győr város hatósága ez okból átirt a főigazgatósághoz, hogy az elemi iskola épületében levő irodáját ürítse ki s engedje át osztályteremnek. A város kérelme igen kapóra jött, mivel a főigazgatóknak mindig az volt az óhajuk, hogy irodájukat s a levéltárt az akadémia épületébe vihessék vissza. Deáky főigazgató ez ügyből folyólag március havában fölterjesztést tett a helytartó-tanácsnak. Iratában az akadémiai épület nagyobb szabású átalakítását és bővítését kéri és javasolja. Megokolását pedig így fejti ki : „I. A helyszűke kopott ó akadémiánkban nem csak a tanulmányok fejlesztését akadályozza, és a tanárok ugv, mint a tanulók szük térekre szoritkoztatván maguk a tanelőadások s az az ezekből eredő előmenetel is feltűnő csorbát szenvednek : hanem pirulnunk kell, ha idegenek fő iskolánkba betekintenek, vagy külföldi utazók könyvtárunk s természet és mértani musaeumunk vagy más a tudományosodást s miveltséget előmozdító gyűjtemények után tudakozódnak, mivel csak öt-hat láb széles és két-három ölnyi hosszú gyéren ellátott rekeszeket lehet nékiek mutatnunk, mellyekhen még az első szükségü készületek sem férvén el, nem mondom az óriási léptekkel e tekintetben előre haladt külföldnek, hanem még saját honunknak többi tanintézetei mögött is tetemesen hátra maradtunk. Melly nyomasztó körülmény a nagylelkübb honfiaknak főiskolánk s könyvtárunk iránti adakozó részvétüket nem kevéssé lankasztja, a buzgóbb tanárokat pedig többféle szereknek tulajdon költségeikeni megszerzésére kényszeszeríti ! — ^ és műtani laboratóriumokról jelen helyzetünkben még álmodnunk sem lehet, noha még is e tanok még a nemzeti vagyonosodásnak is leghatalmasabb emeltyűi. 2. A gymnasiumi osztályok mind eddig a főiskolákkal nem csak egy épületben léteznek, hanem ugyanazon egy bejárásuk is vagyon, mi által igen természetes, hogy be- és kimenetkor a felserdültebbek az aprókkal összejővén tolongásra, felesleges zajongás és sok másféle kicsapongásokra gyakori alkalom adatik ; mi azomban az uj terv szerint, melly az osztályoknak is kényelmesebb tért adand, igen czélszerüen elkeriiltetnék, a pedellus lakja pedig az iskoláktól el különítve ugyan, még is azokkal kellő közlekedésben lenne. 3. A főigazgatói kanczellária is az uj terv szerint az idegen helytől a hivataloskodás gyorsabb eszközlésére az akadémiai épületbe vissza 1 1839/40. prot. 41.