Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903
8 November 2i-ike más szempontból is emlékezetes az akadémia történetében. Ekkor utazott át Győr városán Ferenc király. A polgárságnak adott kihallgatáson az akadémia igazgatója is megjelenvén, a király körülményesen tudakozódott tőle az intézet állapota s a tanulók száma felül. Majd meg kijelentve, hogy már döntött az akadémia székhelyére vonatkozólag, azt a jóleső nyilatkozatot tette, hogy »az akadémia elvitele a jelen körülmények között a szegény győriekre valóságos büntetés lenne«. 1 Ezzel erősen megcsappant a pécsiek, illetőleg Baranya, Szeréin és Somogy megyék reménye. Nehezükre eshetett, mert az 1807-iki országgyűlésen tett sikertelen kísérletük 8 után épen az 1809-iki győri csapásból folyólag várták az akadémiának Pécsre való visszahelyezését. De azért reményüket még mindig nem adták fel. A Győr számára imigy biztosított akadémiában december i-jén kezdték meg az előadásokat. Hátra volt még az a kérdés, ki födözi az épület külsején és belsején végbevitt javítások költségeit. A vállalkozó mesteremberek még 1810 elején sem kapták meg bérüket. Ezért a székhelyére visszatért Paintner főigazgató január 23-ikán átirt a városi hatósághoz. Fölvetette a kérdést, vájjon abbeli kötelezettsége mellett, melyet az intézetnek Győrben hagyása fejében a királynak a javítások költségeinek viselésére tett, hajlandó-e a franciák által elrabolt természettani és számtani szerek és könyvek helyett is ujakat beszerezni. 3 A hatóság megfeledkezve magáról ezeket felelte: nem a városi hatóság foglalta le az intézetet, nem volt oka semmi bajnak sem, nem adott rá alkalmat a francia katonáknak, hogy az említett szereket és könyveket elrabolják, melyekről egyébként a főigazgató gondoskodhatott volna Győrből távozásakor, csak a Vegyes Bizottság figyelmét kellett volna rájuk felhívni ; ebből folyólag tehát ne a várostól várja a főigazgató a nevezett dolgokra vonatkozó költségeket, hisz ennek pénztára kiürült, de egyébként sem hajlandó rá, — követelje a V. B.-tól, az foglalta le az intézetet, s ennek a testületnek egyik ülnökeként állandóan egyik kanonok szerepelt ! ... A város è szavakkal a főigazgatót, aki maga is kanonok s a V. B.-nak is tagja volt, nyilván a káptalanhoz utalja egész gúnyosan. Paintner a méltó felháborodás hangján válaszolt. Nem tartja érdemesnek a sértő iratra hivatalosan felelni. Csak az irat fogalmazóját akarja kioktatni arról, hogy e kérdésben ne zavarja össze a kanonokokat a főigazgatóval, és szemébe vágja neki, érdemes-e Győr városa ily viselkedés mellett arra, hogy az akadémiát meghagyják falai között?! 4 A főigazgató mindezt hiven megirta a helytartó-tanácsnak, hangoztatva, hogy a város Ígéretet tett a Fölségnek a költség födözésére vonatkozólag. 5 A helytartó-tanács a dolgot egyszerűen tudomásul vette. « 1 Diar. és 1808/9. prot. 421. — 2 Acta Comitiorum regni Hungáriáé de a. 1807. — 3 1810. prot. 30. — 4 Ez üggyel kapcsolatos dolgokat 1. a tanárokról szóló fejezetben. — 1 5 1810. prot. 96. és 100.
