Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901
49 oldalak egyenesek, szabad végük félkörösen levágott ; valamivel alább a baloldalon, részben a kardpengén nagyobb szíjvég (5.) két sima ezüstlemezből, rajtok megfelelő oldalpánttal, mely a két lemezt összefűzte, hüvelytartóján, mint a többinél szeg, benne fabélés ; az ágyékon a gerincz mellett kerek csontlemez (6.), fölül a középső kerek sima lap körül szalagfonadék, alul kiálló csontlécz, melyen három nyilás van, s így az övet díszíthette ; jobb kezefejénél görbe átfúrt agancs (7.), tompa felén meglehetős nagy csorbával ; bal keze mellett két kés és egyenes, egyélű kard (8.); fogantyúja részben, keresztvasa teljesen hiányzik s fával burkolt vashüvelyben volt a tetem bal oldalán, a láb mellett. Hossza 75 cm., legnagyobb szélessége 2 8 cm. Egészen hasonló, valamivel épebb kardunk van Rába-Pordányból, hossza 86 cm., szélessége 3 cm., szíj végekkel s csattal találták. A tárgyak a mi múzeumunkban. 73. sír tartalma : két kerülékidomú gyöngyös fülönfüggő bronzhuzalból, a gyöngy sokszögletű, kettős kúpidomú és zöldes szinű, fölső végén három rovátkás karikával ; kerülékkeretű bronzcsat, tüskéje vasból ; a kerettel összefüggő s áttört csattesten szárnyatlan griff ; nyakgyöngyök, tojásdad- és dinnyemagalakuak, kékek, szürkék és fekete színűek. 74. sírban (ábrák) a tetem bal oldalán ágyéka mellett ép fokos (1.), jobb oldalán bajuszos tokos dárda (2.), a milyent Keszthelyen is találtak s állítólag a basztarnok-nép használt, nyílcsúcs (3.), pengéje alul négyszögletű, csúcsa felé hengeres. 75. sír. A tetem halántékai rozsdafoltosak voltak ; háta alatt négyhasábú csöves csont, rajta egyik lapján nagyon kezdetleges módon bekarczolt szalagfonadék, a másik lapon X alakú bevágások ; a lábak mellett nyomott tojásdadidomú orsó. A 77. sírban levő tetemnek feje fölött korongon készült pohár körös barázdákkal, összetörött ; ágyékán törött vascsat és ólomlemezek. Az 59—77-ig terjedő sírok mellett fekvő két sor sírból a mellékletek elkallódtak. A munkások ezen a helyen kezdvén meg az ásatásokat, azt gondolván, hogy a franczia csatában (1809.) elesettek pihennek itt, azoknak mellékleti kerülnek ki a sírokból, s ezen téves hitnél fogva a tárgyakat összetörve, elszórták. 4