Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901

45 rozsdafoltosak voltak, ágyékán rozetta és vaskarika, mellette háromtaréjú nyílcsúcs. 45—47. gyermeksírokban csak kis poharak voltak. 48. sír. A sír töltött földjében 60 cm. mélyen egy koponya, két méter mélységben egy teljes női tetem s koponyája mellett egy másik koponya feküdt. A női tetemnek bal vállán vascsat, két vaskarika, a medenczén törött bögre. 49. sír kettős, anya és gyermeke egymás fölött. Pohár, sima és gyöngyös fülönfüggő és egy ismeretlen rendeltetésű vaspálcza volt az összes melléklet. Az 52. sírban két szemből álló vasláncz, vaskarika és vaslemez volt ; a vasláncz 8-as alakú. Az ^3. sírban a tetem ágyékán piskótaidomú csatkeret bronzból, három darab bronzrozetta, a középső domború félgömb körül körös, gyűrűs dudor ; szíjszorító vaspánt ; kisebb ezüst szíjvég két lemezből, a fölső aláhajló párkányú és szélén gyöngysoros, a mezőn 5 alakú inda, végei kétfelé hasadva, a külső ág hegyes háromszögű levélben végződik, a belső domború gömböt zár körül ; egy nagy ezüst szíjvég teljesen elporlott; jobb kezeszárán négyszögkeretű vascsat. • Az 54. sírban csak két sima körös fülönfüggő volt, egyiken az alsó szára végén sima gyűrűpánt. Az 57. sírban nyakgyöngyök, szürke és fekete szinüek, át nem látszók, dinnyemagalakúak, lapos orsó s a sír töltött földjében égett csontok voltak. 58. sír (ábrák) 97 cm. mély, benne a tetem ülő helyzetben délkelet felé fordulva, koponyája a múzeumban. Sírmezőnknek ez volt eddig leggazdagabb sírja, s a mellékletek nagy része, a vékony aranylemezzel bevont ezüsttárgyak az övet díszítették. Közőlük kiválik a nagy szíjvég (1.), rövidebb széle egyenes, hosszoldalai hasonlóan egyenesek, külső szabad vége tompa csúcsban végződik s két részből áll : alsó sima s felső, aranylemezzel bekérgezett s préseléssel kellően díszített ezüstlemezből, aláhajló párkányzattal. A keret széle erősen .kidomborodik s egymással párhuzamos hornyolatokkal, közben a lemez sarkán, oldalt és a csűcson két vagy három gyöngydíszszel van ékítve ; ilyen gyöngydísz van a mező közepén végig húzódó sáv alsó végén is. E dísz tekintetében jeletünk teljesen hasonmása a rékási (Heves m.) sírleletnek (Hampel, CCCXXIX. i., 6., 8.). A sima léczkerettel körülvett s mélyített mezőt a már említett s kiflialakú bordákkal díszített sáv két részre osztja ; mindenikben kettős, 8-asra emlékeztető domború szalagfonadék van, melynek szabad szálai részint a mező alapjából, részint az oldalsávból indulnak ki ; a mező alsó részén vannak a nyilások : négy, a szegek helyei, melyekkel a szíjra erősítették. Aranylappal bevont ezüstlemezek (2., 3.) ; volt a sírban még egy harmadik is ; csak a kettős sima léczkerettel határolt mező díszítésében térnek el az előbbitől ; itt a sávon félgömbszerű bemélyedések (ponczok) sorakoznak egymás után s a mezőn egyenes (néha szabad vége visszahajlik) és gyengén hajló pálczikák hegyes szöget alkotnak, némileg fecskefarkú díszt képeznek ; aljukon a sima lemez hiányzik s szegek vannak rajtuk s mint egész szerkezetükből láthatni, nem szíjvégek, hanem övdíszek voltak, a szegekkel arra voltak ráerősítve. Félholdidomú övdíszek (4., 5.) rovátkás karimával s mindkét felén egy-egy domború sávval.