Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901

39 belőle kerültek ki ; vasból készültek a szegény sorsú embereknek övét össze­fűző csatok, karikák, szíjvégek és néha karpereczek is ; ár, kések, ponczoló eszköz, vésők, a tűz előállítására szolgáló aczél, pántok, kapcsok, szegek és különféle fegyverek : fokosok, nyílcsúcsok, nagyobb kés-fegyverek, dárdák és kardok mindig vasból készültek, mert czéljuknak a vas felelt meg legjobban s azért a gazdagabb sírokból sem hiányzanak a bronz-, zink- vagy ezüstmellék­letek mellett, melyekkel a tehetősebbek magukat vagy ruházatukat ékesítették. A különféle bronztárgyakat : kapcsokat, csatokat, boglárokat, övdíszeket, szíjvégeket stb. a zinktárgyakkal együtt öntötték s vele mindjárt megfelelő díszszel, többnyire griff- és indaalakkal is ellátták, ritkán vésték. Ilyen csinos vésett inda-ékítménynyel ellátott szarmatakori kapcsot a 12. sírban találtam, melyet a rajz után nagy fáradsággal végzett munka -után készítője gondosan megaranyozott, hogy értékes volta így is kitűnjék. Az ezüsttárgyak : övdíszek és szíjvégek trébelve vannak s miután a kellő alakot megkapták, a korabeli ötvösök külső felületüket rendesen díszítették : szalagfonadékkal, leveles virágdíszszel, néha állati mustrákkal vag)- mértani figurákkal ékesítették azokat ; a bronztárgyakon nagyon gyakran előjövő griff­alak még eddig ezüsttárgyakon nem került elő. Díszítésük rendesen préselt, gyöngyszegélyzettel ellátott avarkori ezüsttárgyaink mind ilyenek, ritkán vésett ; ez utóbbi módon készült ezüsthagyaték (211. sír tartalma), mint a velük talált római pénzek bizonyítják, a római uralom bukását közvetlenül követő szarmata korszakból származik s szalagfonadékkal van mindig díszítve. Ilyen vésett mustra fordult elő a 94. és 120. sírokban is az övdíszen és szíjvégeken, mindig ezüsttárgyakon, tehát ezek is szarmatakoriak. Ezek után térjünk át az egyes sírok mellékleteinek leírására, a tetemek­ről röviden megjegyezve, hogy azok kevés kivétellel északnyugat—délkeleti irányban feküdtek a sírokban, még pedig hanyatt, többnyire kifeszített testtel és melléje rakott kezekkel, fejjel mindig északnyugaton. A kivételes eseteket az egyes sírok emlékeinek leírásánál úgyis megemlítem, azért e helyen bátran mellőzhetem. i. sír üres, s a 2. sírban is csak kis kupaidomű, négyszögletes szájú ólomtárgy volt, mely valami eszköznek végét burkolhatta. 3. sír gyermeké, üres. A gyermeksírok általában nagyon szegények voltak temetőnkben, edényen kívül más ritkán fordult elő bennük, s érdekes, hogy az edények nagyjában arányosak szoktak lenni a halott korával ; kis gyermekeknél poharak, nagyok­nál bögrék szoktak előfordulni. 4. sír tartalma 2 darab (egyik törött) rozetta, rajtuk a középen kidomborodó félgömb körül körös gyöngysor, a tetem ágyékán fordultak elő s az ágyékövet díszítették. 5—7. gyermek-sírok, üresek. 8. sír 157 cm. mély. Bal kezefejénél kés, lába előtt durvaművű pohár volt, dísz nél­kül. 9. sír 130 cm. mély. Halántékán körös fülönfüggő bronzhuzalból, alsó szára végén sima gyűrűpánt, felső legmagasabb hajlásán kiálló peczek, az üveg­gyöngy róla elveszett, legalsó hajlásán felálló és lecsüngő bronzhuzalon egy-egy gömbölyű kék üveggyöngy, áttetszők s az alsó gyöngy fölött rovátkás karikák

Next

/
Thumbnails
Contents