Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901

39 belőle kerültek ki ; vasból készültek a szegény sorsú embereknek övét összefűző csatok, karikák, szíjvégek és néha karpereczek is ; ár, kések, ponczoló eszköz, vésők, a tűz előállítására szolgáló aczél, pántok, kapcsok, szegek és különféle fegyverek : fokosok, nyílcsúcsok, nagyobb kés-fegyverek, dárdák és kardok mindig vasból készültek, mert czéljuknak a vas felelt meg legjobban s azért a gazdagabb sírokból sem hiányzanak a bronz-, zink- vagy ezüstmellékletek mellett, melyekkel a tehetősebbek magukat vagy ruházatukat ékesítették. A különféle bronztárgyakat : kapcsokat, csatokat, boglárokat, övdíszeket, szíjvégeket stb. a zinktárgyakkal együtt öntötték s vele mindjárt megfelelő díszszel, többnyire griff- és indaalakkal is ellátták, ritkán vésték. Ilyen csinos vésett inda-ékítménynyel ellátott szarmatakori kapcsot a 12. sírban találtam, melyet a rajz után nagy fáradsággal végzett munka -után készítője gondosan megaranyozott, hogy értékes volta így is kitűnjék. Az ezüsttárgyak : övdíszek és szíjvégek trébelve vannak s miután a kellő alakot megkapták, a korabeli ötvösök külső felületüket rendesen díszítették : szalagfonadékkal, leveles virágdíszszel, néha állati mustrákkal vag)- mértani figurákkal ékesítették azokat ; a bronztárgyakon nagyon gyakran előjövő griffalak még eddig ezüsttárgyakon nem került elő. Díszítésük rendesen préselt, gyöngyszegélyzettel ellátott avarkori ezüsttárgyaink mind ilyenek, ritkán vésett ; ez utóbbi módon készült ezüsthagyaték (211. sír tartalma), mint a velük talált római pénzek bizonyítják, a római uralom bukását közvetlenül követő szarmata korszakból származik s szalagfonadékkal van mindig díszítve. Ilyen vésett mustra fordult elő a 94. és 120. sírokban is az övdíszen és szíjvégeken, mindig ezüsttárgyakon, tehát ezek is szarmatakoriak. Ezek után térjünk át az egyes sírok mellékleteinek leírására, a tetemekről röviden megjegyezve, hogy azok kevés kivétellel északnyugat—délkeleti irányban feküdtek a sírokban, még pedig hanyatt, többnyire kifeszített testtel és melléje rakott kezekkel, fejjel mindig északnyugaton. A kivételes eseteket az egyes sírok emlékeinek leírásánál úgyis megemlítem, azért e helyen bátran mellőzhetem. i. sír üres, s a 2. sírban is csak kis kupaidomű, négyszögletes szájú ólomtárgy volt, mely valami eszköznek végét burkolhatta. 3. sír gyermeké, üres. A gyermeksírok általában nagyon szegények voltak temetőnkben, edényen kívül más ritkán fordult elő bennük, s érdekes, hogy az edények nagyjában arányosak szoktak lenni a halott korával ; kis gyermekeknél poharak, nagyoknál bögrék szoktak előfordulni. 4. sír tartalma 2 darab (egyik törött) rozetta, rajtuk a középen kidomborodó félgömb körül körös gyöngysor, a tetem ágyékán fordultak elő s az ágyékövet díszítették. 5—7. gyermek-sírok, üresek. 8. sír 157 cm. mély. Bal kezefejénél kés, lába előtt durvaművű pohár volt, dísz nélkül. 9. sír 130 cm. mély. Halántékán körös fülönfüggő bronzhuzalból, alsó szára végén sima gyűrűpánt, felső legmagasabb hajlásán kiálló peczek, az üveggyöngy róla elveszett, legalsó hajlásán felálló és lecsüngő bronzhuzalon egy-egy gömbölyű kék üveggyöngy, áttetszők s az alsó gyöngy fölött rovátkás karikák