Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901

21 Magyarország Védőasszonyának rendeli nevezni. E Védőasszony tisztele, tére építi a nagyváradi bazilikát, s annak boltivei alatt imádkozik azután Isten Anyjához, nemzetéért a szent király; mikor vitézei élén csatába indul, előbb Máriát hivja segítségül; harczosainak ajakán, kardjok villanásakor, a Mindenható Istennek s a magyarok Nagyasszonyának neve hangzik, s a kivívott győzelemért Isten után Mária felé száll, közös hálaadó énekök. De nemcsak e két szent király, hanem hosszú sorban a többi mindaz ország zászlósai és a nép, igaz tisztelettel adózik mindenkor a boldogságos szent Szűznek, mint a magyarok Nagyasszonyának, Magyarország nagyhatalmú szószólójának. Nem rege, vagy mese, a mit közre adok, hanem mind igaz történet, melyet e nemzet életének fenmaradt emlékei még ma is, minden élő szónál elevenebb beszéddel hirdetnek. Hirdetik ezt a kövek; a nagyszerű templomok, apátságok, prépostságok, szerzetes rendek házai, melyeket királyok, országnagyok kincse épített, alapított, és a szent Szűz nevével ékesített. Hogy csak néhányat említsek: Sámuel király alapította a saári, I. András a tihanyi, II. Béla a dömölki apátságokat, nagyobb dicsőségére a legszentebb Szűznek. Hirdetik a városok és falvak, melyek ős időktől fogva a boldogságos Szűznek, vagy szent szombatjának nevét viselik : Mária-völgye, Mária-Radna, Mária-Pócs, Mária-Nostra, Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony, Boldogasszonyfa, Szombathely, Nagyszombat, Muraszombat, és még számtalan kisebb nagyobb községe a magyarok földjének. Hirdetik a szent Szűz tiszteletére szentelt harangok; maga a nálunk ősidőktől elrendelt napi háromszoros harangozás; az ország régi pénzei, melyeken a szent Szűz képe ékeskedik, s e körül a felírás : Patrona Regni Hungáriáé, Magyarország Védőasszonya, könyörögj érettünk. Hirdetik a harczi emlékek, kardok, alabárdok, vértek, pajzsok, harczi zászlók, metyeken a magyar czimeren kivül a szent Szűz képe aczélozta a hősök vitézségét a pogány török ellen vivott csatákban. Az ezredéves nemzeti kiállításban 1896. megindult lélekkel szemlélhettük történetünk szent emlékeit, melyek nem kevésbé őrizték meg napjainkig az ős magyarok Mária tiszteletének, mint vitézségének dicsőségét. Milyen eleven hit és bizodalom hímezte a harczi zászlókra a szent Szűz képét és irta azokra a hazaszeretet tüzétől lángoló sziveknek imádkozó fohászait. Van e zászlók között történetünk szomorú napjainak egy vigasztaló emléke is: zászló foszlány piros damaszt selyemből, beszőtt virágdiszszel. A szövet egyik oldalán a Szűz Anya képe, balkarján a gyermek Jézussal, aranysugarak közt, szépen festve, szétszakadozott felírással, melyből csak a Patrona szó maradt épen ; a másik oldalon az ország czimerét és a szintén hiányos felírást látjuk. E zászlófoszlányról a hagyomány beszéli, hogy Batthyány Károly, a mohácsi csatában nem