Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901

iá folyamán ülte — s ti, hálás ifjúság, s veletek együtt ez egész város, részvevő örömmel, e magasztos órákban üljük és ünnepeljük. Én pedig, kit a megtisztelő jóakarat arra választott, hogy egyik szónoka legyek ez ünnepnek, sietve ragadom meg a kedves alkalmat, s mint e Rend nyolcz éven át volt tanítványa, minden tanulótársam helyett és nevében hálás érzéssel köszönöm meg Isten szine és a ti színetek előtt, veletek együtt, kedves ifjúság, a Rend jótéteményeiben utódaink és örököseink, de a hálában osztályostársaink : mindama szellemi javakat, melyekben a Rend áldott működése által mindnyájan, együtt és egyenkint részesültünk. S e hálás érzésünk kifejezéseképp együtt köszöntjük áldott emlékezetét szent Benedek azon fiainak, kiket a szent király e magyar földre meghívott, hogy itt a keresztény kultura első gyepszántói legyenek ; azok emlékezetét, kik a maguk élete példájával vonták a kereszt közelébe a magyar népet; szilaj erkölcsét szelídségre fordították, a harczi fegyver fölöslegéből ekevasat kovácsoltak s a keresztény vallási érzülettel a tudomány és művelődés alapjait rakosgatták; de köszöntjük e nagyrészt névtelen apostolok méltó utódait is, kik egész a mai napig féltő gonddal őrizték és őrzik szent István király hagyományait, s a magyar nemzetet, az ifjúság nevelése által, az első szent király szelleméhez és alkotásaihoz való hűségre hiven oktatgatták. Munkásságukat megáldotta a jó Isten ; és pedig, — ők maguk tudják és hirdetik leginkább, — azon égi Közbenjárónak segítsége által, a kit szent István királyunk a magyarok Nagyasszonyául, s ekképp egyúttal a magyar ifjúságnak és vezéreinek is oltalmazó édes Anyjául kért és választott. Keresztény magyar ifjúság ! A magyar szent Benedek-rend hosszú időket győző múltját ünnepelvén, nem térek el ez ünnepelés czéljától, ha a rövidke idő alatt, mely rendelkezésemre áll : a Magyarok Nagyasszonyáról szólok hozzátok. Mert a mikor az ő dicsőségét zengem, a magyar nemzetnek Iránta való tiszteletét s az O pártfogói viszonyát a magyar nemzethez állítom zománczos kis mozaik-képben elétek : akkor a magyar szent Benedek-rendnek hagyományos tiszteletét istápolom Hazánk Nagyasszonya iránt, s a Rend helyett és vele együtt mutatom be hálás meghódolásunkat mindamaz anyai oltalomért, melyet e Rend, kilenczszáz éves szent munkájában, Nagyasszonyunk részéről élvezett. Sőt úgy gondolom : csonka és fogyatékos volna ünneplésünk, ha az édes emlékezés e napjai alatt, a magyarok Nagyasszonyáról elfeledkeznénk. Kedves keresztény magyar ifjak: ha drága nekünk e föld, áldott magyar hazánk földje, melynek porába édes jó apánk munkájának verítéke hullott, édes földi anyánk értünk omló könyei, vagy talán éppen megszentelt hamvai vegyültek; ha drága nekünk e haza nyelve, története, szent