Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901
13 Nagy érdeme e jeles rendnek, hogy a népvándorlás pusztító korszakában a régi remekírók és a tudomány kincseit a pusztulástól megőrizte, azokat lemásolta, terjesztette és mind önmaga javára, mind a világ hasznára kizsákmányolta. Ennek gyümölcsei igen kézzelfoghatóan mutatkoztak is nála. így Fessier hírneves történetíró szerint e jeles rend 15,700 irót, 4000 püspököt, 1600 érseket, 200 bíborost, 24 pápát, 1500 kanonizált és 5000 kanonizálásra méltó szentet adott a világnak. Rendtagjai közül 43 császári, 44 királyi vérből származott. Azóta e szám sokat szaporodhatott. E számhoz aránylag a rendnek magyar ága is megadta a kellő hányadot. Ok ringatták ugyanis a magyar polgárosodás bölcsőjét, a Magyar Sión csemetekertjének talaját verejtékökkel és vérökkel elsők ők öntözték, ők termékenyítették. Már 973. óta, midőn Géza fejedelem és I. Ottó császár között béke jött létre, megfordultak és tartózkodtak egyes Benedek-rendi hittérítők hazánkban. Midőn azonban Béla prágai püspök, ki Olaszországban szintén belépett sz. Benedek-rendjébe, 995. körül Géza udvarában időzött, reávette őt, hogy Pannonhalmán a benedekiek számára kolostort építtetett, melyet sz. István kibővített és iooi-ben befejezésre vitt. Ekkor lett fölszentelve a pannonhalmi székesegyház, és voltakép e fölsz,entelést illeti a 900 éves jubileum és e hosszas gondviselésért Istennek nyújtott örök hála ennek a czélja. Már kezdetben mutatkozott e rend munkálkodásának áldása hazánkon. Szent Asztrik apátur, később kalocsai érsek meghozta Rómából Il-ik Szilveszter pápától ekkor a szent koronát, nemzetiségünk valódi védőpaizsát. Megtörtént 1001-ben az első király-koronázás. Mennyi fáradságban, izzadásban került e szent rend tagjainak az ünnepségre a nemzetet csak némileg is előkészíteni, midőn a magyar hierarkia még alig-alig volt megalapítva, ezt könnyű elgondolni ! A magyar nemzetre is joggal alkalmazható, mint sz. Pálra, a ki Saulból, az üldözőből, lett apostollá, a mit a haldokló pátriárka, Jákob, Benjáminról mondott: Benjamin ragadozó farkas, reggel zsákmányt eszik, este zsákmányt oszt (Móz. I. k. 49, 17.). A magyar, hogy 896 körül a régi Pannonhalma földjén letelepedett, mintegy száz éven át csak zsákmányból, prédából élt. Ámde 100 évre reá már fölvette a kereszténységet és annak hatalmas védőfalává lett. Századokon át ótalmazván a nyugati kereszténységet a bessenyők, kúnok, tatárok, törökök gyakori, sokszor végzetes betörései ellen ; úgy, hogy azok csak a magyarok tetemein átgázolva árthattak a többi kereszténynek. Kinek köszönheti a magyar nemzet ez aránylag gyors átalakulást ? Ugyebár a hithirdetőknek ; azonban ezek soraiban a Benedek-rendiek neveivel legsűrűbben találkozunk. Sz. Bonifácz pannohalmi apát mindjárt az első időkben vértanúságot szenved a hitért, nem sokkal később sz. Gellért, csanádi püspök, előbb bakonybéli apát. Boldog Sebestyén 1002 —1036-ig esztergomi érsek,