Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901

13 Nagy érdeme e jeles rendnek, hogy a népvándorlás pusztító kor­szakában a régi remekírók és a tudomány kincseit a pusztulástól meg­őrizte, azokat lemásolta, terjesztette és mind önmaga javára, mind a világ hasznára kizsákmányolta. Ennek gyümölcsei igen kézzelfoghatóan mutat­koztak is nála. így Fessier hírneves történetíró szerint e jeles rend 15,700 irót, 4000 püspököt, 1600 érseket, 200 bíborost, 24 pápát, 1500 kanonizált és 5000 kanonizálásra méltó szentet adott a világnak. Rendtagjai közül 43 császári, 44 királyi vérből származott. Azóta e szám sokat szaporod­hatott. E számhoz aránylag a rendnek magyar ága is megadta a kellő hányadot. Ok ringatták ugyanis a magyar polgárosodás bölcsőjét, a Magyar Sión csemetekertjének talaját verejtékökkel és vérökkel elsők ők öntöz­ték, ők termékenyítették. Már 973. óta, midőn Géza fejedelem és I. Ottó császár között béke jött létre, megfordultak és tartózkodtak egyes Benedek-rendi hittérítők hazánk­ban. Midőn azonban Béla prágai püspök, ki Olaszországban szintén belépett sz. Benedek-rendjébe, 995. körül Géza udvarában időzött, reávette őt, hogy Pannonhalmán a benedekiek számára kolostort építtetett, melyet sz. István kibővített és iooi-ben befejezésre vitt. Ekkor lett fölszentelve a pannon­halmi székesegyház, és voltakép e fölsz,entelést illeti a 900 éves jubileum és e hosszas gondviselésért Istennek nyújtott örök hála ennek a czélja. Már kezdetben mutatkozott e rend munkálkodásának áldása hazánkon. Szent Asztrik apátur, később kalocsai érsek meghozta Rómából Il-ik Szilvesz­ter pápától ekkor a szent koronát, nemzetiségünk valódi védőpaizsát. Megtörtént 1001-ben az első király-koronázás. Mennyi fáradságban, izza­dásban került e szent rend tagjainak az ünnepségre a nemzetet csak né­mileg is előkészíteni, midőn a magyar hierarkia még alig-alig volt meg­alapítva, ezt könnyű elgondolni ! A magyar nemzetre is joggal alkalmazható, mint sz. Pálra, a ki Saulból, az üldözőből, lett apostollá, a mit a haldokló pátriárka, Jákob, Benjáminról mondott: Benjamin ragadozó farkas, reggel zsákmányt eszik, este zsákmányt oszt (Móz. I. k. 49, 17.). A magyar, hogy 896 körül a régi Pannonhalma földjén letelepedett, mintegy száz éven át csak zsákmányból, prédából élt. Ámde 100 évre reá már fölvette a keresztény­séget és annak hatalmas védőfalává lett. Századokon át ótalmazván a nyugati kereszténységet a bessenyők, kúnok, tatárok, törökök gyakori, sokszor végzetes betörései ellen ; úgy, hogy azok csak a magyarok tetemein átgázolva árthattak a többi kereszténynek. Kinek köszönheti a magyar nemzet ez aránylag gyors átalakulást ? Ugyebár a hithirdetők­nek ; azonban ezek soraiban a Benedek-rendiek neveivel legsűrűbben találkozunk. Sz. Bonifácz pannohalmi apát mindjárt az első időkben vér­tanúságot szenved a hitért, nem sokkal később sz. Gellért, csanádi püspök, előbb bakonybéli apát. Boldog Sebestyén 1002 —1036-ig esztergomi érsek,

Next

/
Thumbnails
Contents