Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

4 ii törekedett annyiban is. hogy a rendkívüli tárgyak tanítására, megkedveltetésére nagy súlyt fektetett. Felszólította a felsőbb hatóság az igazgatókat, hogy a franczia nyelvet, rajzot, éneket mint rendkívüli tárgyakat adják elő, s igyekezzenek előadásukra egyes tanárokat vagy más, hozzáértő egyéneket megnyerni. Az igazgató az 1850. okt. 30-án tartott ellenőrző értekezleten jelentette, hogy a franczia nyelvre Deáky Gellértet, az énekre Preinreich Ferenczet, a rajzra Fruhmann Antalt nyerte meg. A felsőbb hatóság válasza hamar megjött; megtudták, hogy Deáky Gellért részt vett a komáromi vár védelmében, s így báró Hauer, soproni kerületi főnök nov. 11-én 2088. sz. a. kelt iratában eltiltja őt a tanítástól; s decz 30-án ugyancsak az ő rendeletéből leirat jött az igazgatóhoz, hogy a rendkívüli tárgyak tanáraiul is csak olyanokat alkalmazzon, a kik politikai tekintetben teljesen tisztán (?) állanak. Az igazgató erre 1851. május 28-án Leitgeb Sebestyént terjeszti föl, mint a franczia nyelv rendkívüli tanárát. Báró Hauer 1851. jun 21-én 439. sz. a. kelt iratában megdicséri az igazgatót, hogy a franczia nyelv tanítását mégis lehetővé tette, de megdicséri Leitgebet is, hogy a tanítást elvállalta ; ezt mindig érdeméül fogják tekinteni. Leitgeb Sebestyén a franczián kivül az olasz nyelv tanítására is vállalkozott. A következő évben a tornászat is rendkívüli tárgy lett s Cedzilovszky János vállalkozott tanítására, havi két forintot kérve egy-egy fiútól ; Mendl Lambert pedig a szépírás tanítására vállalkozott ; az énektanításban pedig Preinreich Ferenczet Nóvák Illés, székesegyházi tenorista váltotta föl. Ugy látszik azonban, hogy a melléktárgyak tanítása nem igen ment, nem kaptak egyesek hallgatókat; ez lehet az oka, hogy az igazgató 1852. márcz. 29-én jelenti, hogy a szépírás, franczia és olasz nyelv tanítása ez évben szünetelt. Mielőtt a tárgyak előadásában elért eredményekre, a tanárok személy változására áttérnénk, megemlítjük, hogy az atyáskodó kormány még egyszer figyelmeztette 1857. jan. i-én 25,643. sz. a. az igazgatót, hogy ügyeljen a rendkívüli tárgyak tanáraira, nehogy akár maguktartásában, akár pedig a használt könyvekben politikailag kifogásolható dolog forduljon elő. Legelőbb is azon tárgyakkal foglalkozunk, a melyek időközben rendes tárgyakká lettek: a tornászat, rajz, szépírás, ének. Habár a Ratio nagy súlyt fektetett a tornászaira, az eddig lefolyt időben az iskolák majdnem semmit sem tettek a testi nevelés érdekében. Az Organisations-Entwurf sem jelez e szempontból előhaladást, mert e tárgy tanítását teljesen a szülők tetszésére bízza (50. §.). Igy is marad ez egész 1867-ig, a mikor a magyar kormány a rendes tárgyak sorába iktatja. Az ötvenes években tehát csak kísérleteket találunk rá, hogy mint melléktárgyat tanítsák, de hallgatóság rendesen igen csekély számban akad. Czedzidlovszky Jakab 1851. május hóhan falragaszokon is hirdette, hogy Nádor-külváros szőlőfürt-kertjében a testgyakorló-iskola nyári folyamát junius 2-án megnyitja. Részletesen sorolja föl a testgyakorlás hasznát az ifjak egészségére, a test fejlődésére, ügyesbbé tételére ; a fiúknak kedden,