Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

405 sonlitásában A szók beemléztetnek úgy, hogy azokat mindjárt mondatokban olvassa és fordítja a tanuló : majd mondatokat alkot szó- és irásbelileg. S így a szóemlézés, fordítás, szófűzés, azaz a szemléltetés, gyakorlás és alkalmazás karöltvejárnak. Ez utolsó időszakban végzendő tananyag: hiányos, személytelen igék, igehatározók, kötőszók. Gyakorlatanyag a tanultak szerint, pénteken. Magyar nyelv, I. o. Hanniker Timót. Olvasmányul fölvétetik vonatkozással a földrajzi oktatásra : A Kárpátok, A Duna, — melyekben a hiányos igék, a határozók és kötőszók alkalmilag magyaráztatnak. Vonatkozólag a természetrajzra : Az emlősök életmódja, A teve, A házi állatok, melyek a gy enyésztő, sz enyésztő és ékvesztő, valamint a személytelen igék begyakorlását czélozzák. Az életszabályok a nyelvtani ismeretek ismétlésére használtatnak föl. Az ifjak a tanár utmutatása folytán az olvasmány egy-egy bekezdését átolvasva előadják ; aztán szótani s helyesírási fejtegetésre vezettetnek. — Az írásbeli dolgozatok a rendhagyó, személytelen, hiányos igék ragozásának begyakorlását és alkalmazását veszik czélba ; gyakorlat kedden. Ez első módszeres értekezletet követte a második, aug. 27-én, s a harmadik, deczember 31-én s evvel aztán teljes lett minden tárgyból az egész évre szóló módszer. A dolog természetéből folyik, hogy ez a módszer csak találomra volt megalkotva, s sok munkába került volfta, hogy belőle teljesen lélektani alapon álló, az ifjúság korához, viszonyaihoz alkalmazott módszer lehetett volna. Nem is szűnt meg a felsőbb hatóság éveken át követelni az ily módszeres előzetes jelentést — pedig a legtöbb kezdő tanár alig tehetett egyebet, minthogy elődjéét leirta, más szavakkal ! Pár év múlva átlátták, hogy a sok papirpazarlás sem vezet czélhoz, megszüntették az előzetes módszeres jelentést, annyival is inkább, mert maga a kormány adott ki az Entwurf mintájára az Utasításokban a módszerre nézve irányító eszméket. Az év elején beadott módszeres jelentés helyett ekkor az évvégi szakjelentéseket kívánták s a tanárok rettentő sok papirt használva írták meg eljárásukat, a melynek legnagyobb része képzeletből van merítve ; a valóságban kevés felelt meg neki. Nem csodáljuk, hogy a legtöbb tanár kevés ügyet vetett reá, mert maga a felsőbb hatóság sem vette tekintetbe. Mig a Bach-korszak kormánya szorgalmasan átolvasta a havi, félévi, évvégi értekezleteknek sokszor nagyon is terjedelmes jegyzőkönyveit, sőt hozzá mindig észrevételeket, néha buzdító, esetleg útbaigazító megjegyzéseket fűzött, addig a magyar kormánynak sohasem jutott eszébe, hogy tanári karának jószándéku, bár legtöbbször nem alapos módszeres jelentéseit elolvassa, vagy épen hozzá megjegyzéseket fűzzön. Ily borzasztó közömbösség nem csuda, lia a tanárvilág lelkesedését teljesen lelohasztotta; megtette jelentését úgy a hogy összetákolva kötelességből, de nem lelkesedésből s nem alaposan, lélektani igazságokra helyezkedve. Végre 1888-ban átlátta a kormány is, hogy a sok