Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900
IM lett kénytelenek leszünk őket az elfoglalt jószágaiknak birtokába visszahelyeztetni.« Győrmegye 1790. márczius 30-án tartott üléséből felelt mindkét megyének a kővetkező tartalmú magyar levélben : »Hozzánk bocsátott Bőitmás havának 15. napján költ böcsös leveléből Ngtoknak abbéli törvényes igyekezeteket, hogy az Szent-Benedeknek szerzetesei, az szt. Pál s Praemonstratensisek szerzetei törvényes jussaikban és ellőbbenyi mivoltokban visszahelyheztessenek, megértettük ; mellyre nézve kötelességünknek lenni ismérjük uraságtoknak abbéli szándékunkat kijelenteni, t. i. hogy mi is az törvénynek tellyes helyre állítását kivánván az jövő ország Gyűlésében mindazokat, a mellyeket Igazságosoknak és kedves hazánknak boldogságára czélzóknak lenni esmérni fogunk, következőképpen a nevezett szent szerzeteknek (szerzetnek) törvény szerént való visszaállítását is előmozdítani igyekezünk.« (Győrmegye levélt.) A megyék e lelkes felszólalásainak tulajdoníthatjuk talán, hogy a főapát és a fiókapátok az 1790/91. országgyűlésre kir. meghívót kaptak, Somogyi Dániel itt adott be egy mély jogi felfogásról tanúskodó, nemes lélekre valló emlékiratot a főrendeknek és az alsótáblának, a melyeket a rend ügyeinek támogatására kért fel. A közbejött franczia-háború azonban 10 évre vetette vissza az ügyet. Novákot, a ki Somogyi halála után főapáttá leit, már 1801. év végén Bécsbe idézték s ott tudta meg, hogy a rend ügye jobbra fordult s csakugyan a H. Tanácscsal és a kir. kamrával történt egyezség után Ferencz király 1802. márczius 12-én aláirta a visszaállító oklevelet, a mely eredetiben és magyar fordításban igy hangzik : Nos Franciscus Secundus Dei Gratia Electus Romanorum Imperator Semper Augustus, Germaniae, Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae etc: Rex Apostolicus, Archidux Austriae, Dux Burgundiáé et Lotharingiae, Magnus Dux Hetruriae, Magnus Princeps Transylvaniae, Dux Mediolani, Mantuae, Parmae, Comes Habspurgi, Flandriae, Tyrolis etc: etc: Memoriae commendamus tenore praesentium significantes, quibus expedit universis : Quod Nos pro paterna Cura et Sollicitudine nostra, qua Promotioni Cultus Divini, et rectae Juventutis Educationi, ac Institutioni benigne prospectum esse volumus, Ordinem Benedictinorum (cui nihil ex iis subtractum esse volumus, quae Liberalitas Proto Regis Divi Stephani Mi, II. Ferencz stb. Jelen levelünkkel emlékezetűi adjuk, tudatván mindazokkal, a kiket illet, hogy azon atyai gondunk és szorgoskodásunk alapján, a melylyel az istenitisztelet emeléséről, az ifjúság helyes neveléséről és oktatásáról keg}'esen gondoskodni akarunk, a benediktinusok rendjét, (a melytől semmit sem akarunk megvonni azokból, a miket érdemeiért első királyunk, sz. István neki adományozott,) — a mi igen kedvelt Magyarországunkban teljes épségben vissza akarjuk állítani s ez okból fő- és apátságainak, nemkülönben már előbb tényleg megvolt, fölszerelt fekvőjószágának teljes birtokába óhajtjuk őt helyezni mindazon joggal és kiváltsággal, mint a hogyan 1786-ban, eltörlése idején volt ; elhatároztuk kegyesen továbbá, hogy az elmúlt időkőzben az 'eladott vagyonból, könyvekből, egyházi szerekből befolyt tőkék, az irott oklevelekkel együtt visszaadassanak a következő kötelezettségekkel :
