Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

403 E részben élő példákkal adja elő a rómaiak érczművészeti jártasságát ; de egyúttal párhuzamot lehet vonni arra nézve, hogy mennyire utánozta Virgil Homer Iliasában Achilles paizsának leírását. Ugy szintén a római fegyvernemek, csatarendek, katonaság felosztásáról és ütközeteiről lehet értekezni. — Livius histor. lib. III. 41—58. fejezetei, daczára történelmi tartalmuknak, a decemvirek hatalmának enyészetén kivül a legszebb alkalmat nyújtják szólni a Vestaszűzekről, azok erkölcsi jelentőségéről, Venusról s ennek legrégibb s későbbkori értelmezéséről, végre a törvénykezési eljárás- s consuli hatalomról. A 49—58. fejezetek pedig az idők következésére adnak bőséges felvilágosítást. — Gyakorlatanyag : Epaminondas személyisége, jelleme, hadi tetteiről és haláláról ; minden pénteken. Történelem, VI. 0. Halbik Cziprián. A középkor harmadik korszaka a magyarokat illető fejezet kivételével, mely már bevégeztetett E korszak politikai életének főjellemvonását a főhatalom megszilárdítására irányult törekvés képezi. Az állandó hadsereg fölállítása után a fejedelmi tekintély míg Németországban végkép elhanyatlik, Angliában a nemesség megfogyása, Francziaországban a hűbérek egyesítése, Spanyo'országban az államinquisitio fölállítása által megszilárdul. Műveltségi állapotának mozgató eleme az u. n. renaissance lőn, a mely mig a tudományt, művészetet áthatja, nemzetiesíti, fölkelti a nyomozási szellemet s nagyszerű találmányai s fölfedezései által az újkort bevezeti. A kijelelt anyag bevégzése után az egész középkor ismételtetik, főtekintettel a kimagasló egyének-, eseményekre, társadalmi, műveltségi mozzanatokra. Mindez Vaszary világtörténelme nyomán. — A bevégzett anyag után a külön államokban kimagasodó egyének párhuzamos jellemzése ; az egyidejű politikai, társadalmi, kereskedelmi, ipari, tudomány és művészeti kidomborodó tünemények, események — noha külön államok jelenségei — hasonlíttatnak össze s emeltetnek ki. Történelem, V. 0. Vaszary Kolos. Vaszary Kolos Világtörténelme 142 — 190-ig. Tárgyalandó a római köztársaság hanyatlása és a császárság. A köztársaság hanyatlásánál a következő három főpont tartatik szem előtt: I. az állami élet, mely a Grachusokkal kezdődött s megszakasztás nélkül a császárságig tartott; polgári háborúk miatt bár külsőleg terjed, de bensejében vallástalanság és iszonyú romlottság miatt hanyatlik. 2. A görög műveltség befolyása s ennek alapján a római irodalom fejlődése s fénykora, ezek képviselői. 3. A művészet s ezzel kapcsolatban a fényűzés terjedése és ennek befolyása a társadalmi viszonyokra. A császárság e három főpont körül sarkallik: I. az államélet, mely a zsarnok császárok alatt hamarosan hanyatlik ; 2. az irodalom, az izlés hanyatlása ; 3. a kereszténység feltűnése. A tantervben kitűzött anyag május elején bevégeztetvén, az egész anyag ismételtetik és pedig a következő módszer szerint : i. A népek alapítása századok szerint, az alapító, a főváros s világ26*