Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

400 csolatot; itt kell megállapítani az egyes tárgyak módszerét is, mert a fiatal tanárok igy fogják megszokni a helyes tanítást. E régi szabály értelmében 1877-ig tartottak ily értekezleteket, a mikor a vkm. 1877. febr. 17-én 2572. sz a. rendeletet adott ki, melyet a rend feje és a főigazgató egyszerre küldtek meg az igazgatónak, s a melyben a módszeres értekezletek tulajdonképi tárgyát állapítja meg. Ez alapon az első értekezletet ápr. 3-án tartották meg. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az új rendelet értelmében tüzetesebben kell e tárgyak előadását az értekezleten tárgyalás alá venni ; de a legtökéletesebb tárgyalás sem elégséges arra, hogy akár az intézetről, akár a tanárokról, akár a tanítványok által elért eredményről biztos Ítéletet lehetne mondani ; mert az értekezlet minden körülmények közt csak elméletileg állítja össze a módszeres eljárást, a gyakorlat tőle teljesen különböző, sőt vele ellentétben is lehet. Különben az igazgató hangsúlyozza, hogy ennek daczára is az utasítások sok jó tanácsot tartalmaznak a tanárok egybevágó működésére, s sok keresztül is vihető, mert a rokon tárgyak csakugyan sok pontban érintkeznek s ig}

7 könnyen összetarthatok, tanításuk megkönnyíthető. Az utasítás különben az értekezlet tárgyát a következő négy pontra osztotta: I. a végzendő tananyag kiváló tekintettel a középpontot alkotó eseményekre, más szóval a lényegre; 2. a rokon tárgyak összhangba hozása; 3. az eddig követett módszertől való eltérés megokolása; 4. gyakorlatanyag kijelelése. A tanárikar azután hozzáfogott az értekezlethez, azaz, hogy irásba foglalt módszerének előadásához. Alábbiakban az 1877-iki tanárikar minden egyes tagjának módszeres előterjesztését közöljük egy tárgyból s egy osztályból. Méry Etel a VIII. 0. tanmenetét és módszerét igy állapítja meg : írod. történet Könyeitől. Szemelvények Szvorényitól. Kazinczy köre, az általános virágzás kora. Benne az irodalom hatása, a nemzeti öntudat és élet hatása az irodalom emelésére azon pontok, a melyek körül a politikai s irodalmi erők és irányok csoportosulnak. Szaktanár a társulatok történetét, szaktudományok fejlődését összhangzatban tárgyalja a történettanárral, kivált azon Íróknál, a kik mint államférfiak is közreműködtek a nemzeti élet nevelésében, mint Széchenyi István, Eötvös József és mások. A latin nyelvvel való összhangzat eszközlésére Tacitus Annales, Horácz Satirái, Quintiliánból tárgyalt helyek műfordításban elemeztetnek ; az utóbbinak a szónoklatra vonatkozó szabályai Kölcsey Ferencz, Eötvös J. szónoki beszédeiben nyernek alkalmazást. A görögnyelvre való vonatkozás Homér Odysszája műfordításában érvényesül. Olvasmányul szolgál egy-egy mű a lantos költészetre : Dayka, Csokonai, Kisfaludy Sándor, Kazinczy, Szemere, Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Petőfi, Czuczor, Erdélyi, Vachot Sándor, Arany Jánostól; a tanköltészetre: Kiss, Fáy, Vörösmatry, az elbeszélőre tüzetesen Arany Szondi Két apródja Greguss méltatásával ; a drámára tüzetesebben Katona Bánk bánja Gyulai méltatása nyomán. A tudományos szakok képviselői közöl: Teleky Hunyadyak kora, Csen-