Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900
39 2 noki beszédeket ; — ebben némileg az önképzőkörök alapját láthatjuk, valamint a szavaltatás s az évvégi vizsgálati ünnepek sürgetésében is. Ez utasításokat természetesen az iskolában kellett megvalósítani, az eredményt értekezleten kellett megbeszélni, s a főigazgató, illetve az igazgató támogatásával végrehajtani. Ertekezleteket nagy számmal, minden héten tartottak, de legnagyobb részök inkább csak fegyelmi esetekkel foglalkozott, ritkábban tértek rá a Ratio egyes részeinek olvasására, tanmenet, módszeres eljárás olvasására. Ez utóbbi főleg felsőbb utasítások, és felhívások alapján történt. Igy 1808. május 5-én figyelmezteti az értekezleten az igazgató a tanárokat, hogy az I. és II. o. tárgyait mindig anyanyelvökön tárgyalják, s a mennyiben az idő és körülmények engedik, szemléltetőleg is. A gyakorlatok pedig mindig a magyarázatokhoz fűződjenek. Ezt fejti tovább az 1809. nov. 8-án tartott értekezlet is. Mivel az ifjúság tudományos képzése czéljából a tanár minden mozdulatában bizonyos okulásnak kell lennie, ép azért az iskolai és házi dolgozatokat ne exotikus, üres, hanem mindig gyakorlatias, közéleti tételekhez fűzzék. Hogy pedig túl ne terheljék őket, mindig a meglevő könyvet használják és ne írassanak velők, csak szükségből. — Ugyancsak a gyakorlatok készítésével foglalkozott az 1808. nov. 24-iki értekezlet is, de más szempontból A városban sok mende monda járt az érdemjegyekről ; s mivel a szülők nem hallják gyermekeik feleletét, ép azért az értekezlet elhatározta, hogy a dolgozatokban szám szerini fogják megjelelni a tanárok a hibákat, hogy a szülők maguk győződhessenek meg gyermekeik előhaladásáról. — Ugyanez év decz. 8-án tartott értekezleten a tanári téstület constatálja, hogy mindenben a tanterv szerint járt el. Az 1810. értekezlet más tekintetben volt fontos. Az előző évet a franczia háború miatt csak hamarosan fejezhették be s igy az anyag jórészét el sem végezték.* A tanári értekezlet tehát azt határozta, hogy az első hónapot az előző év anyagának ismétlésére fordítsa; aztán vizsgálatokat tart; a többi 8 hónapot fordítja aztán az új anyag elsajátítására. 1812-ben megint szigorú rendelet jött a tollbamondás alapján való tanítás ellen; a tanár használja a meglevő könyveket. Fontos az 1820/21. értekezlet, a melyen a főigazgató észrevételeit olvassák föl: A latin nyelv biztosabb elsajátítására latin könyveket használjanak, s a latin nyelvbeli eredményt gyakorlat utján iparkodjanak előmozdítani. Az értelem fejtegetésére katechetikai uton törekedjenek. A helyes neveléssel jár, hogy az ifjakat mérsékelten, de folyton ügyesen elfoglalják. Ugyancsak 1830. nov. i-én rendelet érkezett, hogy a vizsgálati kérdésekkel necsak az emlékezetet, hanem az értelmet is próbára tegyék ; a számtant tehát úgy kérdezzék, hogy kitűnjék az összefüggés az egyes műveletek közt. Ugyanezt sürgeti az 1836. érte* Itt jegyezzük meg, hogy Napoleon egy, muzeumunkban őrzött rendeletével a tanárokat — állásukra való tekintetből — minden szolgálat alól fölmentette.