Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900
örténetünk befejező részéhez, a benczés korszakhoz értünk. Egy század vonul el előttünk, a mely hiven tükröződik le a maga mozgalmaival gimnáziumunk életében is. Önállóságunkért, I nemzeti nyelvünkért, művelődésünk fejlődeseért való hosszas küzdelmünkben hiven részt vett az iskola is; se lelkes csapat a mily önfeláldozólag működött a nemzeti műveltség érdekében, ép oly okos tapintattal vezette keresztül az intézetet a legválságosabb korszakban 50—6o-ig a nélkül, hogy a mostoha viszonyok közt koczkáztatta volna az intézet létét, s csak egy perezre is feláldozta volna nemzeti érzületét. Örök tisztelet és hála az intézet akkori szerény, de okos vezetőinek. — Ép ily tiszteletet érdemelnek a nevelés-oktatás lelkes íejlesztéseért is. Mig a felsőbb rendeleteket mindig buzgón hajtották végre, addig másrészt férfias nyiltsággal fejezték ki mindenkor legjobb meggyőződésüket, akár a tanterv, akár a módszer tekintetében — akár felsőbb felszólításra, akár önként kellett is nyilatkozniok. Hiven fel fogjuk tüntetni, mit tett e kérdések körül az intézet tanári kara; nem hallgatjuk el a hiányokat sem; emberek voltak ők is, sikereik fényesen kárpótolnak az esetleges hibákért. Bőségesen kivették részöket a nagy nemzeti átalakulás munkájából: szóval, tollal, példájukkal, s méltán csatlakoznak az előbbi korszakok névtelen hőseihez. Lelkes munkásságuk buzdító az utódokra is, a kikre e téren még nagy és komoly munka vár. * E korszak első részéhez, 1848-ig, az anyag jórészét Kemény Fülöp tanár gyűjtötte, folytatta és pótolta az igazgató. A második részét 1848-tól fogva az igazgató gyűjtötte össze s egyúttal teljesen is ő dolgozta föl. Csak kedves kötelességet teljesítek, midőn e helyt is köszönetet mondok ngos Zechmeister Károly polgármester urnák, hogy a városi levéltárban a kutatást megengedte; továbbá Sefcsik Ferencz városi, Zoltán Vilmos megyei levéltáros úrnak, Szentimrei Márton főapáti irodaigazgató urnák, a kik oly készségesen támogattak az adatok gyűjtésében. Forrásaimat külön nem sorolom tel, mindenütt pontosan idézem. Győrött, 1901. január 15. Aesay f^erertez, igazgató.