Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

349 is ajánlotta már 55. §-ának 6. pontjában. Maga mellé aztán az önképzőköri tagok közöl nevez ki egyes tanulókat, a kik mint főkönyvtárosok s könyvtársegédek szerepelnek s a könyvek kiosztását, bejegyzését az ő felügyelete alatt ellenőrzik. Ujabban az a czélszerü változás történt, hogy minden osztályból minden szekrényhez külön-külön tanulókat nevez ki a vezető tanár segédeknek, igy aztán a kiosztás, ellenőrzés sokkal könnyebb. Könyvet október elsejétől kezdve minden tanuló kaphat, természetesen csak egy művet, ha több kötetből álló a mű, akkor csak egy, esetleg két kötetet. Ha a tanuló az ellenőrző értekezleten megrovást kapott, akkor szórakoztató művet nem kaphat; ellenben tudományos művet, különösen pályázathoz mindig kaphat. Pályázat esetében egyszerre több mű is kiadható. Az alsó osztályúak közöl az I. osztály tanulói csak karácsonykor kaphatnak könyvet, akkor is csak azok, a kik nem buktak meg. A többi három osztály tanulói az októberi ellenőrző után kaphatnak már könyveket, egyszerre rendesen csak egyet. 1899-ig egy tanári felügyelő volt; az ez évben tartott magyar szaktanári értekezlet ugy határozott, hogy az alsó osztályok mindegyikének lehetőleg külön csoportosítja a legalkalmasabb könyveket ; később, ha ez teljesen sikerül, akkor külön szekrényekbe téve az illető osztályokban is helyezi el, s aztán minden osztály feje, a ki egyúttal rendesen a magyar nyelv tanára is, a saját belátása szerint osztja ki a könyveket a fiuknak. Igy lehet mód a könyvek kivételét legjobban ellenőrizni; de igy lehet módja a tanárnak is arra, hogy az olvasottakat a tanítványtól időközönként számon kérje az I—

III. osztályban csak szóbelileg, a IV. osztályban esetleg a jobb tanulóktól már Írásban is. Temészettani muzeum. Az 1802. lelettárból látjuk, hogy a természettannak egyik főeszköze a villamgép, a hozzátartozó készülékekkel; ezenkívül alig volt megnevezni érdemes eszközük. Sem a régi, sem az uj Ratio nem sorolta a természettant a rendes tárgyak közé ; ez csak az akadémiai fokon fordult elő. Addig, mig rendünk csak a gymnasiumot látta el, természetesen nem volt oka természettani eszközöket beszerezni; midőn azonban 1816. illetve 1818-ban a philosophiai szakot a rend látta el tanárokkal, a rend kénytelen volt természettani szereket is beszerezni annyival is inkább, mert a rendi növendékek is itt végezték a böcseleti szakot külön tanárok vezetése alatt. Lassan-lassan hozzálátott a rend a természettani eszközök beszerzéséhez s az elég szerencsésen indult meg, mivel mindjárt kezdetben oly férfiak tanítottak az intézetben, a kik e téren nagyon is hivatott szakemberek voltak: Czinár Mór, s főleg Jedlik Ányos, a ki már fiatalkorában szenvedélyes kísérletező volt. Adatok híjában is elmondhatjuk, hogy nemcsak sok uj eszközt szerzett a muzeum számára, hanem maga is sokat készített. Utóda Orsonics Iván nem annyira mélyen járó elméleti tudós volt, mint inkább gyakorlati fizikus s szintén sok eszközt szerzett az intézet részére. Hogy a rend kormánya is súlyt