Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.496 felsőbb hatóság ezt is megtiltotta. Évközi szünetek voltak karácsonykor négy nap ; húsvétkor io nap, de nagyobbára vallási gyakorlatokra fordították. Farsang utolsó három napja, ez azonban sokszor az első félév végével esett össze. Meg kellett ülni O Felség születése és nevenapját is. Erre nézve 1818. november 21-én rendelet érkezett, a mely szerint Ő Felsége születésnapját nemcsak egyházilag, hanem világi ünneppel is meg kell ünnepelni. Az egyik hum. osztály tanára a felsőbb osztályuaknak, a IV. grammatika osztály-tanára pedig az alsóbb osztályuaknak mondjon beszédet. Az Entwurf korszakában az év október elején kezdődik, s julius 31-én végződött. Lukinics kerületi tanácsos közli, hogy a kormány rendeletéből mindenütt október i-én kezdődjék az év; s igy is maradt egész 1876-ig, a mióta az iskolai év szeptember i-én kezdődik. Jó darab ideig kedden délután is szünet volt; majd csütörtökön s a többi napon rendesen reggel 8—10 ig, délután 2—4-ig előadás; 1876-tól kezdve két fél nap volt a szünet, intézetünkben szerdán és szombaton délután ; egyúttal az előadások reggel n-ig, majd egyes esetekben 12 óráig tartottak. Legújabban általános mozgalom indult meg, hogy a fővárosi intézetek mintájára csak délelőtt i óráig legyenek előadások, s aztán egész délután szünet legyen; ebbe azonban az intézet vezetősége nem egyezett bele, minthogy az egyhuzamban való 5 órai tanítás teljesen kimeríti a növendékeket. Ép azért intézetünkben is ugy történt a megállapodás, hogy mindennap 8 —12-ig legyen előadás; hétfőn minden osztályban délután is 2—4-ig; csütörtökön a felső osztályoknak 2—4-ig előadás, a többi délután szabad, csak a tornák, ének- és rendkívül tárgyak órái vannak. Az évközi szüneteket is szabályozta a kormány ; 1854-ben iendeletet adott ki, a mely szerint évközben csak kisebb szünetek engedélyezhetők, s ezek összevéve nem tehetnek ki többet négy hétnél. A szünetek a következők : karácsonykor 3—4 nap, húsvétkor 7—8, pünkösdkor 3 nap. Az igazgató az év elején köteles beterjeszteni az év folytán adandó szüneteket. Ennek kiegészítésére jun. 14-én a következő részletező rendeletet adták ki: Szüneti napok I. a császár és császárné nevenapja; 2. halottak napja; 3. karácsonykor 4 nap és az év utolsó napja; 4. farsang 3 utolsó napja, hamvazószerdát is beleértve ; 5. az első félév után 5 nap ; 6. húsvétkor nagycsütörtöktől kezdve húsvét utáni csütörtökig; 7. pünkösdkor 3 nap ; 8. kath. intézetekben az illető védőszent ünnepe ; 9. az igazgató legfeljebb 2 napi szünetet adhat. — 1855-ben újra szabályozta a félévvégi szüneteket ; az igazgatónak négy napot szabad engednie, de nem egyfolytában. Ezeken kivül semmiféle szüneti napot engedélyezni nem szabad; ép oly kevéssé szabad akár az év elejét, akár végét megokolatlan szünetekkel megrövidíteni. Ez a rend volt meg több-kevesebb módosítással 1876-ig, a mikor a szüneti napokat a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendezte. Meg-