Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.493 sorozat szerint való egymás után. A tanári kar tehát az előbbi szempontokat veszi irányadókul az elhelyezésben ; a fiuk helyét belátása szerint fogja időről-időre változtatni ; erről azonban nehéz volna folyton jelentést tenni. Ehhez járul még a fegyelmi szempont is ; a csendesebb fiút biztosabban lehet mások mögé ültetni, mig a fecsegőket és rendetlenkedőket czélszerübb elől ültetni. — A figyelemre nézve a fokozatok voltak : feszült, kellő, változó, szórakozott ; a szorgalomra : ernyedetlen, kellő, hanyatló, csekély, semmi; az előmenetel jegyei voltak: kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen, rossz. 1869-ben a főigaztó 159. sz. a. közölte, hogy a bizonyítványban az érdemsorozat csak az év végén teendő ki. Ugyanez év decz. 27-én pedig a tanári kar véleményét kéri arra nézve, hogy megtartandó-e az érdemsorozat vagy sem ? A tanári kar az érdemsorozat megtartását pártolta. — 1868. után az a változás állott be az osztályozásban, hogy a figyelem osztályozása elmaradt. Majd 1878-ban elmaradt az általános osztályozás is, a szorgalom osztályozása is s sok tekintetben helyesen. A magaviselet jegyeire nézve annyiban van ez visszahatással, hogy a figyelmetlenséget is a magaviselet rovására szokás számítani, a mi aztán a szülők részéről sok félreértésre vezet. — Az előmenetelekre nézve is csak négy jegy maradt, s ezek elégségesek is, helyesek is; mert ha e jegyekbe a tanárok néha bele számítják a szorgalomhiányt is, az még természetesen érthető. Az általános sorozat tiszta jeles, tiszta jó, tiszta elégséges; egy elégtelen már II. r., vagyis bukás ; 2 tárgy osztályismétlésre kötelezne. — Időközönkint nehézségek merültek fel egyes tárgyakra nézve ; igy midőn a torna, rajz és a szépírás is rendes tárgyak lettek. Kérdés volt, számít-e a jegy? s mindjárt kezdetben ingadozó volt az eljárás a beszámításra nézve. Ép azért maga a vkm. 1872. február 6 án kéri a tanári kar véleményét, vájjon a rajzból nyert jegy befolyásolja-e a sorozatot vagy sem? — Ugyanez év deczember 10-én már megjött a vkm. rendelete, a mely szerint a rajz nem számít az osztályozásban; ujabban azonban számít. Az osztályozás teljességére és érvényes voltára feltétlenül szükséges, hogy a tanuló minden tárgyból kapjon jegyet, mert ha csak egy tárgy-, ból is nem kapna jegyet, osztályozása már érvénytelen volna ; s vagy osztályismétlésre volna utasítva, vagy pedig az összes tárgyakból pótlóvizsgálatra ; e rendelet természetesen a más vallásúak hittani jegyeire is érvényes. Ép ezért jelenti ki a vkm. 1881. nov. 28. 29,953. sz. rendelete, hogyha a más vallású tanulók a rendes időben jegyet nem hoznak, az intézetből kilépetteknek tekintendők. A mi most már az elégtelen osztályzatot illeti, erre nézve szigorúbb szabályt akartak az Entwurf korában követni, mert 1852. jul. 1-én Markovics tanácsos azt a rendeletet adta ki, hogy a ki egy vagy több tárgyból elégtelen jegyet kap, ez nem I. r., s igy nem is léphet felsőbb osztályba. Ezt a rendeletet azonban nem tartották meg pontosan, mert volt rá eset