Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.479 jegyzökönyvek telve vannak folytonos kihágásokkal. Minden héten tartottak tanári étekezletet, főleg fegyelmi esetekkel foglalkozik a tanári testület. Felsorolunk előbb egyes eseteket, aztán igyekszünk némileg felvilágosítani az okokat. Erősen tiltotta a fegyelmi szabály a ladikázást és fürdést. A helyett, hogy módozatairól gondoskodott volna az illetékes hatóság, folyton a kihágókat büntették. Csak a 30-as években látunk szerencsés fordulatot, hogy a fürdést a megjelelt helyen ajánlják s csak a veszélyes helyeken tiltják. Hasonlókép ellene voltak a ladikázásnak is. 1808-ban április 18-án nyolcz rhetort ladikázásért avval büntettek, hogy az iskolában kelle térdelniök. Egyik nagyobb kihágás volt 1808-ban, a mikor több tanulót arról vádoltak, hogy egy kőfaragónak 85 frt értékű márványdarabját eltörték ; a tanári kar kötelezte őket, illetve szüleiket a kár megtérítésére ; s mivel szegények voltak, a kőfaragó megelégedett a felével. — 1827-ben volt egyik legnagyobb bűntény; két ifjú ugyanis 300 frtot lopott. Mindegyiket arra ítélték, hogy az összes osztályokból kijelelt 2—2 tanuló jelenlétében 12 virgácsot kapott; a viseletből II-rendet kaptak, az intézetből kizárattak s a város kapitánya eltolonczoltatta őket a városból. Mint az előző években, ugy ebben és a következőkben is folytonos a panasz, hogy az ifjak rendetlenek az utczán, pajkoskodnak, verekednek, káromkodnak ; sokszor elmulasztják az iskolát, elmulasztják vallási kötelmeiket is. A kormán}' folyton küldi a szigorú fegyelmi büntetéseket ; igy 1827-ben is (30,831.), a mely szerint a törvények megszegéseért először megfenyítik őket, másodízben II-rendet kapnak, harmadszor eltávolítják, őket. Felhasználták még azt a megfélemlítést is, hogy egy fiúnak, Tögl Józsefnek a temetésén nem jelent meg az ifjúság, mert ugy lelte halálát, hogy a törvények ellenére fürdött s igy vizbe fuit. A 30-as és 40-es évek magyar fellendülése is éreztette hatását az iskolával ; tiltották bármiféle társulat alakítását, s az év végi ünnepeken politikai vonatkozású verset vagy prózai művet szavalni. Sok a panasz a 40-es években, hogy az ifjak Pinnyédre járnak, mulatnak s onnan többen »cum cigarris et faicis« jönnek be a városba. 1845-ben a társulatok alakítása ügyében új rendelet jött (19,509. sz. a ), a mely szerint minden, eddig létező ifjúsági egyesület feloszlatandó, ujat alakítani pedig nem szabad. Csak röviden, a legfőbb vonásokban említettük fel az egyes eseteket, mert nem akartunk velők sok helyet elfoglalni. A felsőbb hatóság éber figyelemmel őrködik az intézetet fegyelmi eljárása fölött, a tanári karok is igyekeznek mindent megtenni, s aránylag kevés eredményt érnek el. A főigazgató is kérdést intézett 1809-ben az igazgatóhoz, nyilatkozzék az intézet fegyelmi állapotáról. Az igazgató márczius 3-án beterjeszti észrevételeit. Az ifjak nagyon nyugtalanok, pajkosak, csacsognak az előadások, sőt az istenitisztelet alatt is. Gyakori a dohányzás, kártyázás. Hanyagok a tanulásban, az istenitiszteletre való