Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.457 lessége volt. Igy sorakozott később teendői közé a tanítóképző-intézet előkészítése, felállítása s megnyitása 1847-ben, első igazgatója Fenix Farkas akkori gymnasiumi igazgató volt. A felsoroltakból is nyilvánvaló, hogy az új korszakban is elég teendője volt az igazgatónak s még hozzá kell vennünk, hogy a győri székházban, mint láttuk, külön bölcseleti folyam is volt a rendi növendékek részére. E mellett sokszor megbízták egyes helyettesítéssel. E végből állapították meg számára a napidijakat 4 frt 48 krban. (A tanár napidija volt kiküldetés esetében 2 frt 24 kr., az elemi iskola felügyelőjé 4 frt 48 kr. ; a tanítóé és catechetáé 1 frt 26 kr.) Ez időben is főteendője a főgymasiumra való felügyelet volt minden tekintetben s ez maga is lefoglalta különösen a korszak elején, mikor minden héten tartottak értekezletet, minden hónapban vizsgálatot, s minden félév végén osztályozó-vizsgálatokat, a melyekről a jelentést pontosan be kellett terjesztenie. Igen sok bajt okozott a számtalan fegyelmi kihágás, a melyeket neki kellett felülvizsgáinia, büntetésöket végrehajtania. Folytonosan jelentéseket kellett tennie az ösztöndíjas tanulókról is. O volt a tanulmányi és erkölcsi nevelés eredményeért is felelős. Midőn Paintner Mihály főigazgató 1809. február 20-án (Prot. 136—137.) kérdéseket tett az intézet állapotáról, az igazgatóra vonatkozólag ezeket találjuk benne: 20. A nagyobb kihágásokat felterjesztették-e az igazgatóhoz s miféle büntetésben részesültek az illetők? — Válasz: Igen 21. Felügyel-e az igazgató minden tekintetben az ifjakra? Mindenütt és mindenkor 22 Látogatja e az előadásokat? Igen, minden tanárról alkothat véleményt. S a tanárokról minden félévben kellett külön táblázatot felterjesztenie. Jelentést kellett tennie a hittani vizsgálat eredményéről magának a kormánynak is. Ezenkívül még külön jelentést, inkább latin igazolványt kellett minden félév végén beterjesztenie az 1800. nov. 4. 25976. sz. rendelet értelmében. 1810. apr. 9-én ezt terjesztette be: 1. Az igazgató is, a tanárok is jelenvoltak minden isteni tiszteleten, litánián, katekezisen. 2. Minden osztály rendben ment a templomba, párosával, nem szétszórva, zárt sorokban ; a felső osztályok mentek elől, utánok az alsók. 3. A tanárok kellő időben jelentek meg az iskolában, hogy a templomba menő fiúkat elrendezzék, a kiket aztán a templomba is el kisértek. 4. A templomban minden osztálynak meg volt a maga helye az oratóriumban is. Az igazgató és a tanárok úgy helyezkednek el, hogy az ifjúságot figyelemmel kisérhessék. 6. Az igazgató is> a tanárok is, többször intették az ifjakat, hogy mindenben a rendhez alkalmazkodjanak. — Ugyanily jelentést tett az igazgató a második félév végeztével is. Az igazgató teendői tehát már e korszakban is kiterjeszkedtek mindenre s a következő korszak csak jobban kifejlesztette a teendők lényegét az Entwurf-adta külön szabályok alapján. E szabályok szerint az igazgató volt az intézetnek középpontja, lelke és vezetője, a ki szellemileg irányítani tartozik, annyival is inkább,