Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

430 a rendnek régi kiváltságaival egyesítve megoldhassa a tanárképzés ügyét. A követelmények most már sokkal nagyobbak voltak, mint 1848. előtt, ép azért gondolni sem lehetett rá, hogy egy évi folyammal el lehetne végezni az előkészületet, mint azelőtt Bakonybélben. Az ezen években már súlyosan beteg Rimely főapát e kérdést meg nem oldhatta, nagy­nevű utódjára, Krueszra maradt. Minthogy az 50-es evekben a bölcseleti folyam, vagyis a VII. és VIII. o. ismét Pannonhalmán volt, ennek a tanárai voltak egyúttal a nö­vendékek támogatói a tanári pályára való előkészítésben ; s a tanári kar­ból vált ki Kruesz kezdeményezésére a tanárképző-intézet, illetve az inté­zet tanári kara. A főnehézség kezdetben az volt, hogy a tanári vizsgálat követelményei nagyon is általánosságban voltak megállapítva, s igy a tanároknak nem volt utmutatásuk, hogyan vezessék a tanárjelöltéket. Leg­könnyebb volt még kezdetben a megoldás a nevelés- és tanítástanból, a melynek 1870-ben szintén rendes tanszéke volt a pannonhalmi főiskolá­ban. Igy indult meg a régi mederben aztán a 60-as években a tanárkép­zés Pannonhalmán ; a vizsgálatot azonban most már Bpesten kellett le­tenni a bizottság előtt. Kruesz folytonos sürgetésére Trefort miniszter 1881. junius 5-én 11,166. sz. a. rendeletet bocsátott ki, a mely szerint a tanítórendi tagok — egyetemi tanulmányok nélkül — önálló irodalmi dolgozat alapján is letehetik a vizsgálatot. E rendelet tulajdonkép felújí­tása volt az előbb említett, 1862-ben kiadott H. tanácsi rendeletnek. Kruesz azonban még többet is akart ; a rend régi kiváltságát igyekezett kivívni a tanárképzésre, ha már a régi vizsgálati rendszert ki nem esz­közölheti. Ez is megtörtént 1883-ban, mikor a középiskolai törvénybe bele volt iktatva, hogy a pannonhalmi intézet főiskolai jellegű,^tanárképzője, ha kellő számú tanár működik benne, feljogosítja a növendéket, hogy ez alapon bármelyik egyetemben is vizsgálatra jelentkezhetik. Ez a szép ki­váltság természetesen sarkalta a rendet, hogy tanárképző-intézetét Buda­pesten és külföldön képzett erőkkel lássa el, hogy a rend a papi képzés és a tanár-vizsgálat egyformán fontos feladatának minél jobban megfelel­hessen. Ezóta a tanárképzés fokozatosan fejlődött s ma már a követel­ményeknek teljesen megfelelő úgy, hogy a növendékek a legszebb ered­ménynyel állják ki a vizsgálatot s 1880. óta a rend gymnasiumaiban egyetlen vizsgálatlan egyén sem működik. A rendnek ily módon felállí­tott szép sikerrel működő főiskolája megnyerte gr. Csáky Albin közokt. ügyi minisztertől azt a szép kiváltságot, hogy növendékei egyetemi tan­folyam nélkül is elnyerhetik a bölcseleti kar doktorátusi rangját (1894­márc. 24. 12,404. sz. a.). A rend előbb is, a jelenben is, minden eszközt' felhasznált és felhasznál arra, hogy tagjai lehetőleg széleskörű képzett­ségre jussanak. Egyes tagjait külföldi egyetemekre küldi vagy pedig a szünidőben rendezett különböző tanfolyamok látogatására ad költséget ; igy 1892-ben Teli Anasztázt a görögpótló-tanfolyamra, 1896-ban Ábrahám

Next

/
Thumbnails
Contents